Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok (mti)

A Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium (AM) közös kutatása szerint tavaly több mint egymillióan látogattak el valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – közölte az AM az MTI-vel szombaton.

 

A kutatást az európai nemzeti parkok napjára készítették, amelyet 1999 óta minden évben május 24-én tartanak, ugyanis 1909-ben ezen a napon jöttek létre az első európai nemzeti parkok. Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkot hozták létre, 1973-ban.
Kiemelték, a nemzeti park igazgatóságok elsősorban a természetvédelmet szolgálják, de ismeretterjesztést, kutatásokat is végeznek, részt vesznek a turizmusban, az ősi magyar háziállatfajok és fajták megőrzésében.
2010 óta 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület jött létre Magyarországon, együttesen 4107 hektárnyi területen. Ezek között 1 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék szerepel. A nemzeti park igazgatósági védett őshonos állatfajták állományainak nagysága meghaladta a 14 ezres egyedszámot, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent – írták.
Hozzátették, hogy a Századvég 2021-es közvélemény-kutatása szerint az emberek túlnyomó többsége, 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, ami jelentős növekedés a 2018-ban rögzített 79 százalékhoz képest. A lakosság 70 százaléka járt már valamelyik nemzeti parkban, amelyek közül a legismertebb a h hortobágyi, a bükki és az aggteleki. Ami a regisztrált látogatók számát illeti, a legtöbb vendéget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonzotta.
A közlemény szerint a megkérdezettek 98 százaléka fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét, és sokan hajlandók is tenni azok védelméért. A válaszadók 60 százaléka állította, hogy korábban részt vett szemétszedésen, 38 százalékuk volt faültetésen, 31 százalékuk anyagilag támogatott már környezetvédő szervezetet.
A felmérésből kiderült az is, az emberek környezeti ügyekben leginkább az internetről tájékozódnak (44 százalék), ezt a televízió (28 százalék), majd a személyes tapasztalat útján történő információcsere (17 százalék) követi.