Fel kell készülni arra, hogy sokan költöznek a Balatonhoz (MTI/hirbalaton.hu)

Fel kell készülni arra, hogy a Covid-járvány lecsengése után a Balaton régió lakossága nőni fog a következő tíz évben – mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségnek (TÖOSZ) elnöke egy balatoni online konferencián. Az üdülőövezetben a következő húsz év egyik legfontosabb kérdésének nevezte, hogy hogyan lehet biztosítani az ivóvizet a megnövekedett lakosság számára.

 

A Balaton Fejlesztési Tanács által a környezetvédelemről szervezett webináriumon Schmidt Jenő – aki a dél-balatoni Tab város fideszes polgármestere is egyben -, arról beszélt, hogy a leginkább fejlődésnek induló vidék a főváros után a Balaton térsége lesz, és nem a turizmus, hanem az életminőség miatt. Hozzátette, most még a vízparti településeken nő, a tótól távolabb eső háttértelepüléseken csökken a lakosságszám, de ez ki fog egyenlítődni. “A következő húsz év egyik legfontosabb kérdése lesz, hogyan lehet biztosítani az ivóvizet a megnövekedett lakosságszámú Balatonnál” – mondta. Kitért arra is, hogy az önkormányzati törvénymódosításnak több problémát nem sikerült megoldania. Ezek egyike, hogy 1800 magyar település – köztük sok balatoni háttértelepülés – önállóan ma sem képes magát eltartani, ami a közszolgáltatások minőségére is kihat.

 

“Ez egy teljesen külön világ”

A TÖOSZ elnöke kiemelte, hulladékkezelés szempontjából is speciális területnek számít a balatoni kiemelt üdülőövezet. “Ez egy teljesen külön világ, ahol speciális gyűjtési rendszert kell kidolgozni” – fogalmazott. Kifejtette, hogy messze országos átlag felett termelődik zöldhulladék. Nagy a ciklikusság, négy hónap alatt kell begyűjteni az egész éves hulladék-mennyiség 70 százalékát. Másmilyen eszközparkra van szükség a szűk utcás nyaralóövezetekben. Sajátos problémát jelent, hogy bár zártkertbe elvileg nem lehet lakóingatlan, de a Balaton térsége tele van ilyenekkel, ahol laknak, nyaralnak, és távol a településtől is elvárják a közszolgáltatást. Ez szabályozási kérdéseket is felvet – tette hozzá.
Megjegyezte, a COVID tavaszi hónapjai alatt a begyűjtendő hulladék mennyiség rendkívül megemelkedett a térségben, ami mutatja, már ekkor sokan leköltöztek a Balatonhoz. “Nem is lehet mást várni attól, hogy a térségben giga-módra szaporodnak a társasházak” – fogalmazott. Megjegyezte azt is, hulladékcsarnokban, hulladékválogatókban jó helyzetben van az üdülőrégió az országos átlaghoz képest.

Sütő Attila Gergely, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat vezető tervezője a klímavédelem főbb kihívásairól tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében az elmúlt száz évben az átlaghőmérséklet 1,5 fokkal nőtt, és gyorsul az emelkedés üteme. Magyarország átlaghőmérséklete az 1980-as évektől nézve átlagosan 1,76 Celsius fokkal mutat többet. A nyarak melegedtek leginkább, országos átlag szerint mintegy 2,2 Celsius fokkal. Magyarország 2050-re klíma-semlegessé kíván válni (ahol egyensúlyba kerül az üvegház hatású gázok kibocsátása és elnyelése), amelynek becsült költsége a GDP évi 2,0-2,5 százaléka – mondta.

 

Zajlik Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási tervének felülvizsgálata

Tóth Sándor a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy ez év végéig elkészül Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási tervének II. felülvizsgálata, amit a jövő év júniusáig tartó véleményezést követően 2021 végére véglegesítenek. Az anyag foglalkozik a Balaton speciális kérdéseivel is, egyebek közt a vízszintemelés hatásaival, a szűrőmezők helyzetével, a tavi ökoszisztéma védelmével, a kikotort iszap hasznosításával és az illegális építmények elbontásával. Beszélt arról is, hogy a Balatonban idén júliusban megkezdett, október 9-ig tartó mederkotrások során közel 100 ezer köbméternyi iszapot távolítottak el. Az 1992-2002 között tartó mederkotrások során 5,4 millió köbméternyi iszapot távolítottak el a tóból – tette hozzá.

Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóhelyettese a következő évek fő stratégiai céljai közt sorolta a vízi és vizes, valamint a gyepes élőhelyek helyreállítását, megőrzését, fejlesztését, valamint a földtudományi természeti értékek megőrzését, a természetvédelmi ismeretterjesztést, és a védett területek hatékony kezelését. Beszámolója szerint a konkrét fejlesztések érintik majd egyebek közt a köveskáli Tüskés-tavat, a Burnót-patakot, bizonyos halgazdálkodási területeket, valamint a Sásdi-legelőt és rétet.

A környezetvédelemnek, és klímavédelemnek a következő uniós ciklusban kiemelt szerepet szán az Európai Unió – hangzott el több előadásban is. A 2021-2027 közötti ciklus uniós támogatáspolitikájáról Dálnoky Noémi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvezetője számolt be. Elmondta, még nem zárultak le a tárgyalások a pénzügyi keretek felhasználásáról, várhatóan decemberre, de legkésőbb januárra lesznek véglegesek a joganyagok. Beszélt arról is, hogy többségében megváltoznak az operatív programok elnevezései, a KEHOP helyébe a ZIKOP (Zöld Infrastruktúra és Klímavédelem) elnevezés lép, amelyben szélesedik a kedvezményezetti kör. A jövőben a forrásfelhasználásokban nagyobb szerepe lesz a szinergiáknak, rendszerszemléletnek, helyi szintű összefogásnak – hangsúlyozta.