Tömegsír, kőbalta, bronzkori öntőforma – leletek az M76-os és M9-es útépítések előtti feltáráson (zaol.hu)

Tömegsír, kőbalta, harang töredéke, bronzkori öntőforma – és még sorolhatnánk azon leletek sokaságát, melyek a felszínre kerültek az M76-os és M9-es gyorsforgalmi út építését megelőző régészeti ásatásokon – írja a zaol.hu.

A részletekről kedden a Sármellékhez közeli Száraz eleje elnevezésű területen tartottak tájékoztatót. A NIF Zrt. és a Várkapitányság Zrt. megbízásából a Göcseji Múzeum munkatársai dolgoznak a próbafeltáráson, mondta a régészeti osztály vezetője, Simmer Lívia. A terepbejárások, geofizikai felmérések, adatgyűjtések után 50×2 méteres kutatóárkokkal kezdték a munkát, előkészítve az útépítést megelőző feltárásokat. Az M9-eshez kapcsolódva Alsónemesapáti, Kisbucsa, Zalaszentiván és Pethőhenye térségében 10 ezer négyzetmétert nyitottak meg. Itt a késő újkőkortól a középkorig kerültek elő leletek.

Simmer Lívia szólt arról is, hogy az M76-os építéséhez kapcsolódva Keszthely, Fenékpuszta és Zalaapáti térségében 50 ezer négyzetméteren nyitottak kutatóárkokat, ebből a Száraz eleje részen 15 ezer négyzetméteren zajlik a szeptemberben kezdődött feltárás. Amit eddig találtak, az több ezer évet ölel át: a Kárpát-medence első földműve­seinek nyomaitól a középkorig sorakoznak a tárgyi emlékek. Késő rézkori, bronzkori, római temetkezések nyomai kerültek elő.

A Száraz eleje régészeti lelőhelyen 15 ezer négyzetméteren folyik a feltárás (Forrás: Arany Gábor / Zalai Hírlap)

Megkezdődtek a Misefa és Zalaapáti közötti úthoz kapcsolódó feltárások is, ennek során 60 ezer négyzetméteres területen kell kutatni, a próbafeltárások jövőre folytatódnak.

A Száraz eleje területen zajló munka néhány eredményéről Eke István régész-muzeológus, térinformatikus szólt. Kilenc régészeti korszak jelenségeit találták meg a neolitikumtól kezdve. Így például a Sztarcsevo-kultúra idejéből, 8000 évvel ezelőtt a Dél-Anatóliából érkező földművesek településeinek nyomai is feltárultak. Megtalálták azt a 2,5 méternél mélyebb körárkot is, ami a település védelmét szolgálhatta. E korból nagyon kevés lelet található Zalában. A késő rézkori, badeni kultúra idejéből pedig tömegsírokat tártak fel, s olyan temetkezéseket, amelyek nem a halottak tiszteletéről árulkodnak.

Alsópáhok térségben is előkerült a Sztarcsevo-kultúra idején létezett település nyoma, és hasonlóképpen többszörös árok védte, ahogy erről Orha Zoltán régész-muzeológus beszámolt. A feltáráson sok kerámia, edénytöredék, csonteszköz került elő. Táplálkozásukról árulkodó a megtalált kagylóhéjak sokasága. A középső, illetve késő rézkorból származó leletek magára a településre utaltak, szemétgödrök és rengeteg kerámiaanyag is előkerült.

A megyeszékhely közeli ásatások pedig középkori leletekben voltak gazdagok. Találtak töredéket egy harangból is, ami egykor templomban szolgálhatott – írja a zaol.hu.