A balatonalmádi öbölben a vízfelszínen több hektárnyi kiterjedésű barnás algaszőnyeg jelent meg – amit a település egyik Facebook oldalán megjelent fotók is mutatnak. Boros Gergely, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet főmunkatársa a hirbalaton.hu-nak elmondta, nagy valószínűséggel természetes jelenségről van szó, ami ráadásul a tiszta víznek köszönhető, a mai napon zajló vizsgálatokról pontos eredményt, és az algaösszetételről információkat holnap tudnak közölni.
Ilyen – a remények szerint átmeneti – algásodást tapasztaltak Balatonalmádinál (Forrás: Facebook)
Boros Gergely hangsúlyozta, nem rendkívüli a jelenség az ilyen habszerű, vízfelszínre jutó képződmény, hanem a tó természetes működésének része, ami változó intenzitással fordul elő. Elmondta, a tiszta vízben, ahol lejut a fény a mélybe, elszaporodnak az üledék felszínén élő algák. Ha elérik a kritikus vastagságot, és felszakadoznak, a képződő buborékok felhajtó hatására vízfelszínre kerülnek, ami látványos, de veszélytelen, és arra utal, hogy a víz foszfortartalma is kedvező. Nagy foszfortartalmú vízben felszaporodnak a planktonok, és nem juthat le a fény a mederaljáig – tette hozzá.
Kutics Károly, a vízminőség vizsgálattal is foglalkozó K+F Consulting Kft. ügyvezetője a hirbalaton.hu-nak azt mondta, vélhetően egy vízfenéken élő típus került átmenetileg, a szélcsendben vízfelszínre. Várakozása szerint az almádi öblöt beterítő algát ha megfújja a szél, hamar visszamerül a meder aljára, és elenyésző mennyiség marad vízfelszínen.
– Történt már hasonló, akkor csak foszlányokban megmutatkozó jelenség a térségben 2-3 éve. Ha az akkor beazonosított alga bukkant fel ismét, az nem különösebben ártalmas, és annak köszönhető, hogy a tiszta vízben a partokon egész a mederfenékig elér a fény. Ezek az algák az első szelesebb, vizet felkavaró időben eltűnnek, lemerülnek – mondta. Hozzátette, pánikra nincs ok, viszont szerinte a jelenség azt mutatja, a zárt öblöket rendszeresen kotorni kellene.
Az almádi öbölben megjelent fenéklakó alga (Forrás: Facebook/Almádia)
Ez az alga nem a tavalyi alga, de jó lesz vigyázni
A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről még februárban az MTI-nek.
Istvánovics Vera a balatonalmádinál megjelent algaszőnyeggel kapcsolatban a hirbalaton.hu-nak hangsúlyozta, hogy a kotrás még helyesen végezve is csak tüneti kezelés: szükség lenne a lokális, diffúz (azaz nem jól körülhatárolható helyekről érkező) tápanyagterhelés mérésére/becslésére (ilyenek pl. a városi lefolyásokkal érkező terhelések, melyek mennyiségét jelentősen növelhetik a partközeli építkezések, de ilyen a boilizás is). Ha a vizsgálatok megerősítenék a megnövekedett parti tápanyagterhelés gyanúját, először a terhelést kellene csökkenteni és utána kikotorni az üledéket – mondta.
Az intő jelek ellenére egyelőre nincs pénz a Balaton kutatására
A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet kutatója a napokban nyilatkozott arról, hogy az idei első mérések szerint tiszta a Balaton vize. Arról is beszámolt, hogy a tavalyi algásodás után kért, de egyelőre nem kapott pluszforrást a jelenség kutatására az intézmény, de amit lehet megtesznek, és bár naponta kellene, havonta, nyáron pedig kéthetente elemzik a vízmintákat.
– Az intő jelek ellenére egyelőre nem látni, hogy a Balaton kutatására és monitorozására a döntéshozók kiemelt figyelmet és pénzt szeretnének fordítani – fogalmazott egy kutató a hirbalaton.hu-nak.