Több ezer éves csontvázak kerültek elő Balatonszentgyörgynél (sonline.hu)

Több mint ötezer éves temető feltárásán dolgoznak a régészek Balatonszentgyörgy közelében 47 ezer négyzetméteren, az épülő 76-os út nyomvonalánál. Eddig 76 sírt tártak fel, melyek különlegessége, hogy öt különböző kultúráról tanúskodnak. A leletek szerint a vidék kora Árpád-kortól a késő középkorig lakott volt.

 

Június eleje óta dolgoznak a régészek Balatonszentgyörgy határában a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. megbízásából. Településmaradványokat is találtak, valamint római kori eszközöket: fibulákat, csontfésűket és egy mérleg darabjait is. Sőt, még Árpád-kori sütőkemencék nyomaira is rábukkantak.

A legérdekesebb a lelőhelyen, hogy egy temetőben különböző vallási rítusok egyszerre vannak jelen, s eltérő temetkezési módok is megtalálhatóak.

Már a Krisztus előtti ötödik században is volt élet Balatonszentgyörgy határában, akkor a lengyeli kultúrához tartozó népcsoport telepedett itt le. Legalábbis erre utalnak a nemrégiben napvilágot látott leletek. – Volt egy településük, amelyet egy körárokkal vettek körbe – mutatott körül Molnár István, az ásatást vezető egyik régész. Mint kiderült, Somogyi Krisztina és az ő felügyelete alatt kerülnek ki az évezredek óta a föld alatt pihenő emlékek.

– A területen a különböző kultúrák képviselői váltották egymást, így több település is állhatott itt – mondta Molnár István. Ezek közül a legkorábbi volt a késő neolit kori, majd azt követte a Balaton-lasinja, amely már a középső rézkor idején virágzott. A temető amelyen még a napokban is dolgoznak a régészek, a késő rézkorra datálható. – Ez olyan 5500 éves lehet – mutatja a gödröket és kimagasló kúpokat a szakember. – A sírok egy része zsugorított csontvázas, ez jellemző temetkezési forma volt. Találtunk egy vélhetően gyermeksírt is, valamint egyet, amelybe két embert helyeztek. A csontvázak pozíciója arra utalhat, hogy egy pár lehetett. Hiszen a koponyák egymás felé néznek és szorosan összeérnek. Persze ezt még korai volna kijelenteni, tette hozzá a szakember. Ahogyan az is rejtély még, milyen neműek voltak az elhunytak.

További érdekesség, hogy úgynevezett gödörhullákat is találtak a régészek. – Ilyen gödrökbe lökték a hullákat – mutat egy nagy mélyedést Molnár István, melyben egy kollégája, éppen rajzon örökíti meg a csontváz pozícióját. – Arccal lefelé voltak itt a földben a holttestek, sőt ezen látszik az is, hogy hátrakötötték a lábát.

Molnár István hozzátette: egyelőre azt nem tudják, mire utal mindez. Lehetett vallási rítus, de büntetés is.

Ám a balatonszentgyörgyi esetben érdekesség, hogy ezek a „sírok” is a temető területén voltak. Csak éppen annak szélére helyezték őket. Ezekre a kérdésekre is választ adhatnak majd a további kutatások. A földből kiemelt leletek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba kerülnek. Itt megtisztítják, s várhatóan speciális vizsgálatoknak vetik alá őket.

A balatonszentgyörgyi lelőhely tehát a régészek véleménye szerint arról tanúskodik, hogy ez a vidék kora Árpád-kortól a késő középkorig lakott volt. A számos lelet kora erre enged következtetni, ám a feltárásnak még koránt sincs vége, hiszen több, mint 47 ezer négyzetméteren kell kiemelni a letűnt kultúrák mindennapjairól tanúskodó leleteket.