Tízezreket adnak idén télen családoknak a vidéki önkormányzatok (hellovidek.hu)

A vidéki, főleg kistelepülések gazdaságilag hátrányos helyzetben vannak, a családi házak átlagosan nagyobbak, mint a társasházak lakásai, így az energiaszegénység itt kiemelten jelentkezik. A legsérülékenyebb csoportok az egyedülálló idősek, a munkanélküli emberek, a nagycsaládosok és az egyszülős családok, és sajnos sokan vannak, akiket télen a kihűlés, halálra fagyás veszélye fenyeget. A hellovidek.hu utánajárt, milyen önkormányzati támogatások igényelhetők a fűtést illetően.

A Magyar Szociális Fórum december 4-i jelentése szerint huszonkilencen szenvedtek fagyhalált november végéig Magyarországon, az őszi hideg beállta óta. Az áldozatok többsége fűtetlen otthonában hűlt ki, illetve kórházba szállítása közben, vagy beszállítása után halt meg, mert már nem tudtak rajta segíteni. Kisebbik részüket a szabad ég alatt érte utol a végzete. Október vége óta, tehát egy hónap alatt 18-cal gyarapodott az áldozatok száma, 11-ről 29-re – tudatták. Áprilisi kimutatásuk szerint 2019-2020 telén összesen 175-en fagytak meg itthon.

A KSH adatai alapján 2019-ben (az egész évet tekintve) 193-an, 2018-ban 259-en haltak fagyhalált Magyarországon. 2017-ben még magasabb, 278 volt ez a szám, míg 2010 és 2016 között évente 142-332 ember halálát okozta a nagy hideg. 2010-ben kiugróan sokan haltak meg a hideg miatt, 2011 és 2013 között a 2007-es érték szintjére csökkent, 2014-ben pedig rekord alacsony volt. 2015 és 2016 során újból növekedésnek indult. A Habitat for Humanity tanulmányában összesítette a statisztikai hivatal kimutatásait az Országos Rendőr Főkapitányság által az utcai kihűléses halálesetekről publikált adataival – ennek alapján azt írják, a kihűlés áldozatai között mindössze 10 százalék volt hajléktalan, többségük hideg otthonában hűlt ki. Jellemzően alacsony iskolai végzettségű, magányos és kistelepülésen élő idős emberekről van szó.

2020 augusztusi felmérések alapján a koronavírus-járvány miatt a munkavállalók közel harmadának csökkent a jövedelme, ugyanakkor a magyar háztartások csupán felének van két hónapra elegendő tartaléka. A járvány által okozott gazdasági nehézségek viszont ennél jóval tovább húzódnak majd, ezért várhatóan nőni fog a háztartások eladósodásának kockázata, prognosztizálják a tanulmányban.

A legelterjedtebb energiahordozó 2019-ben a gáz volt itthon, míg a szilárdtüzelés (például fa, szén, brikett) áll a második helyen, a harmadik a városokra jellemző távhő. A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzelővel, míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék. Azaz a fatüzelés elsősorban a szegényebb rétegek energiahordozója, szemben a gázfűtéssel.

Az alacsony jövedelmű családok – tipikusan rossz energiahatékonyságú lakásuk ellenére is – kevesebb pénzt költenek energiára, mint a jobb módúak, így kevésbé érintette őket a rezsicsökkentés, míg a tűzifa drágulása elsősorban ezt a réteget sújtja.

A távfűtés a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban népszerű, 20,5 és 36,4 százalékkal. Sokan cirkó-, etázsfűtést alkalmaznak gázzal: a fővárosban 44,3 százalék, vidéki nagyvárosokban 22,1 százalék, egyéb városokban 22,7 százalék, a községekben 14,3 százalék. Nem gázt használva, de ugyanezzel a módszerrel a községekben fűtenek legtöbben: 42 százalék, míg a fővárosban csupán 4,7 százalék – ebben a kategóriában a legnagyobb a különbség a községek és Budapest között. Érdekesség, hogy a fűtés nélküli háztartások száma e statisztika alapján mindenhol nulla, kivéve a vidéki nagyvárosokban, ahol szintén nem sokkal több: 0,1 százalék.

 

Elérhető támogatások

A lakásszegénységben élőket célzó állami segítség, a lakásfenntartási támogatás finanszírozása teljesen megváltozott 2015-től. Míg korábban a rászorulóknak az önkormányzatok állami normatíva alapján utalták ki ezt az ellátást, manapság már az önkormányzatok dönthetik el, biztosítanak-e bármilyen, lakásfenntartásra szánt juttatást a települési támogatások körén belül vagy sem – tehát a helyi önkormányzatok autonómiája miatt a lakhatási kérdéseket az egyes önkormányzatok különbözőképp szabályozzák helyi rendeletekben.

A szociális tüzelőanyag-támogatási programba az 5 ezer főnél alacsonyabb lakosságszámú települések önkormányzatai pályázhatnak, az így elnyert összegből pedig fűtőanyagot vásárolnak, amelyet helyileg meghatározott feltételek szerint osztanak szét a rászoruló háztartások között. 2018 óta a program kerete elérte az 5 milliárd forintot. A gyakorlat szerint a Belügyminisztérium egy keretet biztosít, az önkormányzatok pedig a saját maguk által megalkotott rendelet alapján osztják szét a szociális tűzifát, szenet – utóbbi azonban nem a legjobb megoldás, hiszen a szénféleségek a legszennyezőbb és a leginkább egészségkárosító fűtőanyagok.

A belügyminiszter által meghirdetett, a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásának idei támogatásáról szóló pályázati kiírás július 31- én jelent meg, augusztus 31-ig lehetett rá jelentkezni. Az önkormányzatnak adható támogatás mértéke a település besorolásától függ, írja cikkében Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Eszerint az igényelhető támogatás összege így változik:

Jelentős munkanélküliséggel sújtott települési önkormányzatok:

16 000 Ft/erdei m+áfa (kemény lombos fafaj)
10.000 Ft/erdei m3 + áfa (lágy lombos fafaj)
szénre vonatkozóan 3000 Ft/q+áfa,

A többi kedvezményezett önkormányzat esetében:

15 000/Ft erdei m3+ áfa (kemény lombos fafaj)
9000 FT/erdei m3+áfa (lágy lombos fafaj)
szénre vonatkozóan 2500 Ft/q+áfa
(Utóbbinál kötelező a támogatáson felül 1000 Ft/erdei m3 + áfa, illetve 500 Ft/ q + áfa önrész vállalása.)

 

A hellovidek.hu teljes cikke itt olvasható.