Tiltsuk-e meg az építkezést a Balaton-parton? (Siófoki-Hírek/siofok.hu)

Amikor a lakosság azt szorgalmazza, hogy a képviselő-testület szigorítson az építési szabályokon, például hogy korlátozza a Balaton-part beépíthetőségét, akkor azt is vegye figyelembe: „követelése” tetemes közpénz kiadást vonna maga után, kártalanítás címén. Erre Kadlicskó Krisztián, Siófok város főépítésze hívta fel a figyelmet, aki február óta tölti be ezt a pozíciót amellett, hogy jó néhány Siófok- és Tab-környéki település főépítésze is, főállásban pedig Zala község polgármestere – számolt be a siofok.hu a Siófoki Hírekben megjelent írásról.

 

Tervtanács alakul

– A 2016-os településkép-védelmi törvény értelmében kellett minden önkormányzatnak helyi településkép-védelmi rendeletet alkotni, ekkor nőtt meg a főépítész szerepe és alkalmaznak a kistelepülések is főépítészt, noha a községekben ez nem igényel fizikai jelenlétet, ott tehát online-, ha úgy tetszik, e-főépítész vagyok – árulta el Kadlicskó Krisztián. – A településképi véleményezés, az építészeti tervek bírálata, az építészeti döntések előkészítése: így foglalható össze a főépítész feladata. Vannak olyan jelentőségű épületek (általában nem családi házak), melyek meghatározzák a településképet, ezeknél jó, ha a főépítész nem egyedül dönt, ezért is alakul meg Siófokon a tervtanács, terveim szerint májusban, a helyi szakembereket már felkértük a részvételre. A tervtanács még a tervezési szakaszban, az építési engedély kiadása előtt „alakíthatja, formálhatja” a leendő épületeket a városi kívánalmaknak megfelelően, együttműködve a beruházóval.

Az építési engedélyeket ma már a kormányhivatal adja ki, maradt-e elegendő beleszólása az önkormányzatnak abba, hogy hol mi épülhet? – kérdeztük az új főépítészt. – Hol mit, mekkorát lehet építeni, ezt a helyi építési szabályzat rögzíti – felelte. – A településkép-védelmi rendelet pedig arról is szól, hogy milyen legyen, lehet egy adott épület, továbbá a helyi védettséget is szabályozza. Az építési engedély kiadását megelőzi a polgármester településképi véleménye. Ennyi beleszólása van ma egy önkormányzatnak.

 

Sűrűsödik” a part

S hogy mi a véleménye Siófokról, a városképről, a Balaton-part fokozatos beépítéséről? Ezekről Kadlicskó Krisztián azt mondta: – Siófok adottsága, hogy nincs jelentős történelmi múltja, a település a déli vasút megépülte után kezdett igazából kialakulni. Ami az utóbbi időben Siófokra leginkább jellemző, az a Balaton-part „sűrűsödése”, ami a turizmussal együtt jár, valamint a kereslet-kínálat egymásra találásának következménye. A jogszabályok lehetővé tették a part beépítését, így az erre épülő helyi szabályozás is.

Nagyon nehéz eltalálni a köz- és a magánérdek egyensúlyát. Arról nem is beszélve, hogy egy építési szabályzat tíz évre, vagy még hosszabb időre mondja meg, hol mit lehet és mit nem, a változások azonban ennél jóval gyorsabbak lettek; a 2008-as válság után szinte semmi nem épült, most, a Covid idején meg nem győzzük kapkodni a fejünket… Látjuk, halljuk, hogy egyre többen emelik fel a szavukat e Balaton-parti „sűrűsödés” ellen, de aligha vannak tisztában azzal: az a kívánalom, hogy a helyi képviselő-testület hozzon az országosnál szigorúbb építési szabályozást, tetemes kártérítéssel járna együtt. Tehát ha valaki ezt szeretné, nem árt, ha tudja: ezzel együtt arra is „szavaz”, hogy a város a közpénz egy jelentős részét kártalanításra költse.

A törvény ugyanis úgy fogalmaz: szigorítás esetén a régi és az új szabályozás közötti forgalmi érték különbözetét az önkormányzat ki kell hogy fizesse a tulajdonosnak.

A főépítész egy konkrét példán is levezette ezt, a Galérius fürdő melletti toronyházakén. – Ez az egyik vitatott építkezés ma a városban, négy toronyház épült korábban annak révén, hogy ott és csakis ott megengedte a helyi szabályozás a 24 méter magas épületet. Most két újabbat építene a beruházó, ami ellen tiltakoznak főképp azok a szomszédok, akik szintén ilyen magas házban élnek. Ha a város csökkentené a megengedett épületmagasságot 24-ről 6 méterre, akkor feltételezve, hogy a 24 méteres ház 1 milliárdot, a 6 méteres meg 400 milliót ér, a város 600 milliós kártérítési felelősséggel tartozna – és ez csak egyetlen építkezés, az önkormányzatok tehát nem véletlenül óvatosak, ha hozzá kell nyúlni a szabályozáshoz… Vihart kavart a meteorológiai obszervatórium melletti építkezés is, ez esetben is „csak” az maradt el, hogy valaki vállalja fel a tiltás költségeit, vagyis a kártalanítást – ez esetben az állam tehetett volna ilyen vállalást…

Rendrakás a parti sávban – ilyen elvárást is megfogalmazott a polgármester az új főépítész megbízásakor. Az elmondottak tudatában hogyan lehet ennek megfelelni? – kérdeztük Kadlicskó Krisztiántól. – Kevés eszközünk birtokában, közösen a tervtanáccsal például önmérsékletre buzdítjuk a beruházókat – válaszolta. – Próbálunk elmozdulni jobb irányba az épületek formálása terén. Egy azonban biztos: társasházak építését továbbra sem tudjuk meggátolni…