Tihany jövőjéről egyeztettek (Tihanyi Visszhang)

A Polgármesteri Hivatal tanácstermében gyűltek össze szeptemberben a helyi civil szervezetek tagjai és képviselői, hogy első kézből kapjanak tájékoztatást a folyamatban lévő vagy várható tihanyi fejlesztésekről. Ámbár nem ez volt az első ilyen találkozó – Tósoki Imre már a Tihany Fejlesztéséért Alapítvány és a Levendula Klub tagságának is megtartotta előadását -, mégis csaknem megtelt a terem.

Eddigi eredmények

Tósoki Imre polgármester mindjárt kezdésként kiemelte, hogy fontos megérteni, mi és miért történik; mit, miért tesz az önkormányzat. Hogy minél több emberhez elérjen az információ, azért vállalkozott a tájékoztató többszöri megtartására – tudósít a Tihanyi Visszhang.

A 90-es évektől hanyatlás következett be a német turisták elmaradása és az általános gazdasági visszaesés miatt. A település bevételei csökkentek, nem maradt pénz a fejlesztésekre, sok fiatal külföldre ment dolgozni. Hiányzott a tervszerű fejlesztés is, ebben az időszakban az utolsó ilyen a Club Tihany megépítése volt 1985-ben, utána már beindultak a spekulációs célú ingatlanvásárlások. A vendégéjszakák száma a 2000. évi 200 ezerről 2006-ra 96 ezerre csökkent. Ebben a helyzetben tettük fel magunknak a kérdést, hogy miképp tudjuk megállítani a negatív tendenciákat. A válaszadást megnehezítette az a tény, hogy műemlék- és természetvédelmi előírások korlátozták és korlátozzák ma is a változásokat, sőt ma már a világörökségi várományosi pozíció is. Történelmi és természeti értékek sokaságára, hetvenkét műemlékre és háromféle területi védelemre kell tekintettel lennünk

– sorolta Tósoki Imre a kötöttségeket. Mindennek ellenére 2006-ban megtörtént a fejlesztési irányok kijelölése, elkészült a Településfejlesztési koncepció. A Tihanyi Legenda projekt az Apátság környékére fókuszált: a Borsos Miklós tér, a Mádl Ferenc tér, a Pisky sétány, a Batthyány és Visszhang utca, valamint a Kálvária megújítását célozta, de már akkor is felmerült a Csokonai liget, az apátsági lépcső rendbe tételének szükségessége, ám az utóbbiak megvalósítása forrás hiányában halasztódott. 2008-2009 között az Apátság és Balaton-felvidéki Nemzeti Park is különböző programokat indított el, ezeknek köszönhető, hogy megépült a Levendulaház fogadóépület és az apátsági látogatóközpont.
A települési projektek eredményeit itthon és külföldön is számos díjjal ismerték el, és a gazdasági eredmények sem maradtak el – folytatta a polgármester a beszámolót. Hozzátette: 2019- re már 156 ezerre emelkedett a vendégéjszakák száma, megugrottak a parkolási díjbevételek, az automaták kihelyezésével 40 millióról 150 millióra nőtt a bevétel. Ebben ugyan benne van az Erdőbirtokosság parkolási bevétele is, mégis
jelentős az emelkedés.
A jelenleg is folyamatban lévő fejlesztések előkészítése jóval korábban kezdődött – fűzte tovább a történetet a polgármester. 2018-ban elfogadták a nemzeti turisztikai stratégiát, helyben pedig nekiálltak a tihanyi fejlesztési tervek összeállításának. Ez lett a Tihany 2030. (erről itt írtunk korábban – a szerk.)

A jelenlegi helyzet

A polgármester a már elnyert támogatásokból megvalósuló fejlesztésekről elmondta, hogy mindegyik konzorciumban valósul meg, a partnereket az MTÜ jelöli ki Tihany számára. Ezek mellett megépül az új bölcsőde és óvoda, amelyhez lakásprogram is kapcsolódik: az Aranyház utca végén lévő telken 9-11 lakást kívánnak a fiatal tihanyi házasok számára értékesíteni.

A Rév melletti ingatlanok beépítése kapcsán elmondta, hogy a terület és környéke rendkívül széttagolt a tulajdonosi szerkezet miatt. Kisebb-nagyobb földterületet birtokol itt a BAHART, az Erdőbirtokosság, az önkormányzat, de van itt állami és magántulajdon is, mint például a Club Tihany, a Lovarda, a Félsziget Resort Ingatlan Fejlesztő Kft., valamint a volt bazársor magántulajdonosai.

Ez a széttagoltság nagyon megnehezít mindenféle fejlesztést, hiszen az eltérő elképzelések és érdekek miatt bonyolult az egyeztetés, miközben a terület megkívánná az egységes koncepciót, kezelést. Tévedés azt hinni, hogy a beépítés érdekében megváltozott volna a terület korábbi státusza: már 30-40 évvel ezelőtt is ezt a területet jelölték ki fejlesztésre, annál is inkább, mivel máshol nem is lehetséges a félszigeten – érvelt a polgármester. A Révnél lévő, magántulajdonban álló ingatlanra lakások, üzletek épülhetnek. Az előzményekről Tósoki Imre elmondta, hogy a főépítésszel egyetértve úgy látta helyesnek, hogy az építéshez szükséges településképi véleményt egy szakmai
tervzsűri hozza meg. A másik fontos helyszín a Kenderföldek, ahová a Félsziget Resort Kft. tervez apartmanházakat és szállodát. Megerősítette: amíg ő vezeti a települést, addig más zöldterületeket nem áldoznak be a költségvetési egyensúly érdekében.

“Tihany maradhasson Tihany”

A jelenlévők több kérdéses témát is szóba hoztak. Bartus Sándor helyi képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a félsziget elérte kapacitásainak felső határát. Új időszámítás kezdődött a nyári forgalomban. A projektek sikerét nem abban mérjük, hogy hány embert hoznak ide. Már nem férnek el többen Tihanyban, ezért szemléletváltásra van szükség. A projekt valódi sikerét a fenntarthatóság és a minőség jelenti  – állapította meg. Véleménye szerint a tervezett lakásmennyiség plusz egy hotel túl nagy terhelést jelenthet, amely megváltoztathatja Tihanyt. Az önkormányzatnak nagy a felelőssége abban, hogy „Tihany Tihany maradhasson”.  A képviselő szerint megoldásokat kell keresni, kompromisszumokat, amelyekkel a fejlesztések megvalósulhatnak, de Tihany megmaradhat; csak így lesz esélye gyermekeinknek, unokáinknak nádast, Balaton-partot látni

Bujdosó Judit főépítész reagálásában jogosnak tartotta a felvetést, de úgy vélte, hogy amit a polgármester felvázolt, az pont ebből a koncepcióból indult ki: értékőrző és értékteremtő fejlesztésről beszélünk. Hozzátette, hogy minden hatóság árgus szemekkel figyeli és korlátozza a beruházókat, hogy ne vehessék el Tihanytól a partot és a nádast. Emlékeztetett arra, hogy már legalább húsz éve beépíthető területként jelölték meg a Kenderföldeket, így ezt a szabályozást utólag visszafordítani nem lehet, mert az ingatlanfejlesztő óriási kártérítésre lenne jogosult.

Járműterhelés, buszos turizmus, “láthatatlan vendégek”

Rutai Andrea, a Tihanyi Hajós Egylet vezetője azt kérdezte: a plusz jármű- és személyterhelést elbírja-e a környezet, volt-e ilyen jellegű felmérés? Tósoki Imre elmondta, volt környezeti hatásvizsgálat, de azt, hogy melyik strandra hányan mennek majd, nem vizsgálták. Szerinte egy wellnessközpont épül meg nyílt téri medencékkel, vagyis ez egy olyan komplexum lesz, amely minden igényt kiszolgál. Szabó Istvánné, volt képviselő, a szociális bizottság volt elnöke arra hivatkozott, hogy a Club Tihany 1600 vendége is szinte láthatatlan Tihanyban, nem okoznak érzékelhető többletforgalmat. Hamar László az Erdőbirtokossági Társulat Elnöke úgy látta, hogy a buszos turizmus károkat okoz a településen, ezért tiltották ki a buszokat a Fogas parkolóból. Van-e valamilyen konkrétabb javaslat a buszforgalom csökkentésére? – érdeklődött. A polgármester szerint egyelőre nincs, de azt kérte, hogy a beutaztatással foglakozó irodákat időben tájékoztassák a parkolással kapcsolatos változásokról, ne a helyszínen szembesüljenek az új parkolási renddel az érkezők.

Közlekedési anomáliák

Tamás Károly (Csátó vendégház) a Hajógyár előtti szervizúton történt halálos baleset kapcsán a közlekedési problémák megoldását sürgette. A polgármester elmondta, hogy az MTÜ egyik munkacsoportja a közlekedés kérdéseivel foglalkozik. Az év végéig letesznek egy javaslatot az önkormányzatnak arról, hogyan, milyen ütemben tudják a fejlesztéseket megvalósítani. Van olyan elképzelés, amely szerint Tihany központját le lehet és le kell zárni; illetve cél, hogy a Kossuth utcán csak közösségi közlekedés legyen.

Kisebb lépésekkel tudunk előre haladni. Kis lépést teszünk meg például, amikor a Kossuth utca fölötti területről kizárjuk a járműforgalmat. Ennek érdekében lemondanánk a Visszhang dombi parkoló bevételéről is. Tudomásul kell azonban venni, hogy a főutca nem önkormányzati tulajdon, ezért ha zöld utat és forrást kapunk rá, akkor tudjuk megoldani a problémát

– jelentette ki a polgármester. Sárosi Erika (Kék Liliom ház) arról érdeklődött, hogy létezik-e koncepció a parti és a falun átmenő utak járműközlekedésből való kivonására, tehermentesítésére. Tósoki Imre válasza rövid volt: nincs, de már az is jó lenne, ha a nyári két hónap után legalább elviselhető lenne a forgalom. Emlékeztetett arra, hogy az elkerülő út gondolata már harminc-negyven éve felmerült, de a környezetvédelmi hatóságok, a nemzeti park hallani sem akartak róla. A megoldás, vagy legalább a részleges megoldás a tömegturizmus korlátozása lehet.

Kultúra, mint koncepció

Nyárády Zsolt (Tihanyi Levendula Manufaktúra) a kultúrpart-koncepció iránt érdeklődött. Turisztikai, kulturális oldalról ki gondozza a tervet, ki a célcsoport? Kit szeretnénk itt látni? – tette fel a kérdéseket. – Ezek a kérdések kidolgozás alatt vannak. A témáért felelős munkacsoport vezetője Zoboki Gábor építész, de a végső szót nekünk kell kimondani, mi mondjuk meg, hogy mit szeretnénk Tihanyban – hangzott el a válaszban. Nyárády Zsolt a Delta jövője felől is érdeklődött, mint kiderült a terület nincs fejlesztésre kijelölve, mivel felszíni vízvédelmi terület, ezért a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem engedélyezi.

A fórum zárásaként a polgármester leszögezte, hogy fontos egymást meghallgatni, annál is inkább, mert a viták viszik előre a település dolgait. Kezdeményezte a tervekből, koncepciókból és a kapcsolódó grafikai, videóanyagból egy kiállítás megépítését, amelyből mindenki kiolvashatja a jövőt, de legalább annak egy aspektusát.