Tihany főépítésze „kínjában beerdősült” zöldfelületről is ír éves beszámolójában (444.hu)

Tihany főépítésze „kínjában beerdősült” zöldfelületről és a hivatali munkát érdeklődéssel zavaró sajtóról is ír éves beszámolójában – írja a 444.hu. Bujdosó Juditnak csak az elmúlt évről kellene számot adnia, azonban több év munkáját dolgozza fel. Ezt azzal magyarázza, hogy a helyi képviselő-testületben sokan még nem ismerhetik.

Az elmúlt másfél évben az egyik legszebb balatoni település a kormány által milliárdokkal megtolt gigafejlesztések, a környezetpusztító építkezések és a mezőgazdasági épületnek nevezett luxusnyaralók miatt az érdeklődés középpontjába került – írja a hírportál.

„Jelenségek”

A főépítész 2010 óta végzi tevékenységét a településen, munkájáról részletesen ír beszámolója első felében. Ezután áttér a tapasztalatok, jelenségek alcímű részre, ahol részben a 2015-ös új szabályozást tárgyalja, mellyel az volt a céljuk, hogy „ne legyenek túlszabályozottak az építési paraméterek”. Ekkor engedélyezték a homlokzatmagasság megváltoztatását is, amiről maga a főépítész is belátja, hogy végül nem jól sült el, mert kijátszható volt. Ebben a fejezetben ír arról is, hogy akkoriban az üdülőterületeken sokan szerettek volna lapos tetős házat építeni, és mivel a korszerű kortárs építkezés sosem volt idegen Tihanytól, ezt engedélyezték, de – mint írja – a természetvédelmi hatóság nem értett egyet a döntéssel, és „a mai napig akadályozza a lapos tetők megvalósítását”.

Bujdosó külön részt szentel Tihany népességének, melynek összetétele jelentősen megváltozott. Arról ír, hogy miután a halászatról, állattenyésztésről az idegenforgalomra helyeződött át a hangsúly, felértékelődtek a telkek, ami miatt szerinte a helyieknek és utódaiknak már nem volt érdeke megvédeni földjeiket, inkább jó áron eladták azokat. Az üdülők beáramlásával kapcsolatban említi a koronavírus-járványt is, ami még jobban meghozta a telekvásárlók kedvét, akik a jó kilátás miatt már a szőlőhegyen is szívesen üdülnek.

„A település identitása lassan átalakul, értékrendje átrendeződik, ami a fejlesztési, építési igényeket is megváltoztatja”

– írja. Úgy véli, az emberek már két-, lejtős részeken nem ritkán háromemeletes, lapos tetős házakra vágynak. Itt megjegyzi újra, hogy „ezt a természetvédelem sokszor megvétózza tájvédelmi szempontokra hivatkozva”.

Üdülőből lakóépület, mezőgazdasági területből üdülőterület

Részletezi a nemzeti építészetpolitikát, mely szerint a jó építészet formálja a környezetet, alakítja a közízlést, és az építészeti minőségnek a turizmusért folytatott versenyben és országimázs szempontjából is komoly szerepe van. Aztán áttér a családpolitikára, és arról ír, hogy a támogatások miatt egyre többen építkeznének vagy bővítenék üdülőjüket. Szerinte sok konfliktushoz vezetett, hogy a helyi építési szabályzat nem engedi az üdülőterületek beépítését lakóépülettel, mert az a környék lakóterületté válásával járna, ami az infrastruktúra fejlesztését is igényelné. 2015-ben ezzel ők nem terveztek, de most úgy véli, ideje átgondolni a dolgokat.

A főépítész végül rátér arra, hogy hosszú távon el lehetne gondolkozni azon, hogy az üdülőterületeket lakóterületté fejlesszék, a mezőgazdasági kertes területeket pedig üdülőterületekké. Ezzel vélhetően legitimizálnák az olyan építményeket, melyek Óvár csodás lejtőin fekszenek, ránézésre luxusnyaralók, papíron azonban gazdasági épületek. És persze megnyílna az út további házak építésére is.

Zavaró, hogy az újságírók kérdéseket tesznek fel

Bujdosó arról ír, hogy valakik az építési ügyeket használják fel politikai erődemonstrációra, de ezek a támadások szakmailag nem megalapozottak. Itt talán arra utal, hogy az elmúlt évben megalakult egy egyesület, mely békés felvonulást tartott az erdős Kenderföldek lakóteleppé változtatása ellen, és ami folyamatosan egyeztetni próbál Tihany vezetésével. Az egyesületen kívüli civilek is egyre aktívabban hallatják a hangjukat, mert nem szeretnék, ha lassan lebetonoznák az egész települést, melynek egyik legfőbb értékét a természeti kincsei adják.

Beszámolójában a főépítész arra is panaszkodik, hogy a hivatali szakmai munkát „nehezíti” a „folytonos sajtóérdeklődés”. Bujdosó úgy véli, ezzel bizalmatlanságot keltenek a közvéleményben, ami miatt az emberek nem veszik figyelembe az elmúlt két évtized szakmai eredményeit. Hogy ez miért lenne így, nem derül ki a beszámolóból. Az úgynevezett valótlan állításokra példákat is hoz. Ezek egyike, hogy a Kenderföldek területe értékes zöldterület. Ez ugye az a part menti erdős rész, ahol őzek, siklók, vaddisznók élnek, és ahova most szállodát és lakóépületeket terveznek építeni. Ezt a főépítész így jellemzi:

„a parti út mentén még soha nem fejlesztett, elhanyagolt és kínjában spontán beerdősült területek”.

A jövőre vonatkozóan arról ír, idén nyáron megváltoztak a településrendezés főbb jogi szabályozásai, ezek miatt jogharmonizációra lesz szükség a településfejlesztési és -rendezési tervekben.

 

Magasabb rendű tervek

Augusztusban az önkormányzat közzétett egy tájékoztatót, mely szerint a településrendezési eszközök szőlőhegyi területekre vonatkozó felülvizsgálatát kezdeményezték. A leírás szerint a falu északi, középső és dél-keleti területein lévő kertes mezőgazdasági területek „beépítettsége és területhasználata igen változatos, valamint általánosságban elmondható, hogy a beépítésre szánt területekkel szoros kapcsolatban, vagy azokkal összenőve helyezkednek el. A módosítás célja a Tihany község területén található kertes mezőgazdasági területeket érintő szabályozás felülvizsgálata, azoknak, a magasabb rendű tervekkel való megfelelésének biztosítása”.

2020-ban egy gazdasági területen, Tihany egyik legszebb részén, Óváron egy építtető gyakorlatilag lebontotta a fél dombot. A természetvédelmi engedély nélkül elvégzett fakivágás és szakhatósági hozzájárulástól eltérően végzett tevékenység miatt ötszázezer forint természetvédelmi bírságot szabtak ki a tulajdonosra. Óváron van háza Rogán Cecíliának, Dzsudzsák Balázsnak, de Mészáros Lőrincnek is – írja a 444.hu.