A Balatontól alig 14 kilométerre található vár most majdnem olyan, mint amilyen a középkorban volt. Bástyái hibátlannak tűnnek, lakótornya és annak berendezése korhű, Kinizsi feleségének lakosztályából csak Magyar Benigna, a vár úrnője hiányzik, no meg a szolgái, a bástyákról, a folyosókról pedig az őrség, merthogy a fegyvereik is itt vannak az állványzatokon. A majdnem olyanhoz az is hozzátartozik, hogy a palotaszárny külseje nem kőből van, színezése is modern, mert ezt a felújítás során most építették a várhoz, hogy a korábbi eltűnt helyén modern látogatóközpont fogadja a vendégeket.
Kétségtelen, laikus szemmel is észrevehető, látványosan megújult a 14. században épült nagyvázsonyi vár a teljes körű, nagyszabású rekonstrukció során. A vár első helyreállító munkái 1954-ben kezdődtek, s a következő években a helyiek is mindent megtettek azért, hogy életet leheljenek történelmi örökségükbe. 2008 és 2011 között megalakult a Kinizsi Kör, sőt megszületett a Kinizsi fejlesztési terv is, amelyben először szerepelt a vár fejlesztési programja. Nagyvázsony vára 2014–19 között került be a várprogramba, s 2020-ban elindulhatott az építkezés, amely 2023 tavaszára fejeződött be, a történelmi létesítményt átadták látogatóknak.
A felújított várban a legfontosabb történeti tudnivalókat rövid ismertetőkön olvashatják a látogatók, ezek segítségével repülhettünk vissza mi is az időben egészen az 1400-as évekbe. A vár története ugyanis a 14. és 15. század fordulóján kezdődött, amikor a Vezsenyi család feje, Vezsenyi László felépítette az udvarházát. Az ő ugyancsak Lászlónak keresztelt unokája 1463–64-ben Mátyás király udvarában a lovászmesteri méltóságot töltötte be. Ekkoriban ő építhette fel a nagyvázsonyi udvarház mellett Vázsonykő várát, amely a mai belső várral lehetett azonos.
A korabeli várépítési szokásoktól eltérően nem magaslatra, hanem Nagyvázsony legalacsonyabban fekvő részére épült a vár. A hely kiválasztásában szerepet játszott, hogy a Budáról levezető két fontos kereskedelmi útvonal itt ágazott el egymástól, az egyiken az olasz, a másikon a dalmát tengerpartra lehetett eljutni. A másik szempont pedig az volt, hogy a várárokban fakadt egy bővizű forrás, azaz ostrom idején sem kellett vízhiánytól tartani. A várárokban most is csordogál víz.
Vezsenyi László 1472-ben utód nélkül hunyt el. Mátyás király 1473. január 8-án Kinizsi Pál egykori molnárlegénynek adományozta a várat, amelyet aztán 1494. november 20-ig, haláláig gondozott. Ekkor épült fel az akkor még ötszintes lakótorony, az udvar három oldalát pedig gótikus loggiával vették körül, a palota északnyugati szárnyához pedig kápolnát építettek.
Kinizsi Pál nagyon sokszor volt távol Nagyvázsonytól és hitvesétől, hiszen a királyt hadvezére nándorfehérvári sikerei arra ösztönözték, hogy 1479-ben Temesvár ispánjává, azt követően pedig az egész Alsó-Magyarország főkapitányává nevezze ki. Magyar Benigna 1490 körül, legfeljebb 14 évesen mehetett hozzá Kinizsi Pálhoz, aki akkor már az ötvenes éveit taposta. Házasságukból nem született gyermek. Kinizsi a legtöbbet Temesvárott tartózkodott, és így Benigna volt az, aki a birtokot, valamint a várat irányította. Kinizsi 1492-ben végrendelkezett: a várat, továbbá egy sor falut feleségére hagyományozott, hogy gondtalan élete legyen. Kinizsit 1493-ban szélütés érte, 1494. november 24-én Szendrő vára ostromakor meghalt. Temetéséről a felesége gondoskodott, a nagyvázsonyi Pálos kolostorban temette el, majd nemsokára reneszánsz síremléket állított neki.
A vár történetének folytatása, azaz a teljes cikk ITT érhető el.