Az idén nyáron kimondottan kedvezően alakult a Balaton vízminősége. Többek között erről is beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén, ahol elhangzott: a tó nyíltvizében sem az algák mennyisége, sem az összetétele nem volt kifogásolható ebben az időszakban. A tó vízminőségéről és állapotáról Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutató emeritus professzora tartott tájékoztatót, aki szerint „szerencsés éve volt a Balatonnak a vízminőség szempontjából”.
Idén kedvezően alakult a Balaton vízminősége: nem lehetett panasz algásodásra
„Idén kedvezően alakult a Balaton vízminősége. A tó nyíltvizében sem az algák mennyisége, sem az összetétele nem volt kifogásolható, sőt még partközeli, lokális algavirágzások sem fordultak elő” – summázta Dr. Vörös Lajos a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) professzora a Balaton Fejlesztési Tanács pénteki ülésén. Ábrákkal érzékeltette a balatoni helyzet alakulását idén, és több évre visszamenően.
A Balaton algásodásának mértékét a víz a-klorofill értéke mutatja, ami a legkritikusabb időszakban, nyár végén sem érte el a WHO által meghatározott határértéket (Forrás: Vörös Lajos/BLKI)
Ötszörösére nőtt az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a Balaton vízében (likebalaton.hu)
A Balaton vizének összetételét a tihanyi intézetben közel száz éve vizsgálják, 1927 óta rendelkezünk róla adatokkal. Ebből derült ki, hogy a humán hatás következtében dráma van kibontakozóban: az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt. A Balaton vize tehát egyre sósabb, amit ötven év múlva már a fürdőzők is érezni fognak. Egyelőre azonban nem befolyásolja az élvezeti értékét – fogalmazott a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa.
BLKI: hétfő délutánra elfújta a szél a Balatonban megjelent algákat
Átmeneti algásodás a Balatonban (Frissített: OVF)
Komolyabb algásodásról számoltak be olvasóink a balatongyöröki és szigligeti partok közelében az elmúlt hét utolsó napjaiban, ami mára eltűnt. Mi történt, és mire lehet következtetni a jelenségből – kérdezte meg Dr. Istvánovics Vera tudományos tanácsadót, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját, valamint Dr. Vörös Lajost, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algákkal foglalkozó kutatóját a hirbalaton.hu. FRISS: A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet és folyamatosan ellenőrzi a tó vízminőségét az OVF válasza szerint. A június 9-i vízminták kiértékeléséről itt számol be Somogyi Boglárka a BLKI algológusa.
Ilyen volt a Balaton vize 2021. június 3-án Szigligetnél (olvasói fotó)
Minden, amit a Balaton algáiról tudni akart (MTA)
A Balaton, ahogy minden más nagy tó életében alapvető szerepet játszanak az algák. Fotoszintézisük révén termelt szerves anyagok biztosítják a tavi ökológiai rendszer energetikai alapját, ezért végső soron a tóban termett halak mennyisége is az algák függvénye. A térben elkülönülő, eltérő faji összetételű együttesek alkotják a Balaton gazdag és változatos algavilágát, ami már több mint egy évszázada foglakoztatja a kutatókat, és a 20. század közepétől kezdve fontos vízgazdálkodási jelentőséggel is bír. Dr. Vörös Lajos, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatója a Magyar Tudományos Akadémia számára készített, az mta.hu-n megjelent összefoglaló írást.
A Balaton problémáiról tartottak konferenciát – az algásodás is terítékre került
Idén 30. alkalommal tartották meg a Természet- és Környezetvédők Országos Találkozóját civil szervezetek, ahol a Balaton is téma volt. A mintegy 400 résztvevőt vonzó online eseményen a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) a Balaton problémáiról tartott konferenciát. Az előadók között volt Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője, Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgató-helyettese, és Vörös Lajos, kutató professzor emeritus, Balatoni Limnológiai Intézettől.
Biológus mellett vegyészre, hidrológusra is szükség van a Balaton üledékének kutatásához (Tihanyi Visszhang)
Csak egy komplex vizsgálattal lehet a milliméterről milliméterre változó rendszert vizsgálni a rétegződés, a kémiai és a bakteriális folyamatok, kölcsönhatások alapján – mondta el a Tihanyi Visszhangnak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatója. Vörös Lajos kifejtette: ha Siófok és Almádi között a vízből kiemelünk egy pohárral, akkor az egész keleti részre érvényes megállapításra juthatunk az elemzéséből. Az üledék egészen más: ugyanerre a területre száz mintát kellene venni az érvényes következtetések levonásához.
„Nem durvultak be az algák” – továbbra is jó a Balaton vízminősége
Szinte egy hónapja stagnál, a megengedett érték alatt maradva a Balaton vizének algásodást mutató értéke, nem durvultak be az algák, a legutóbbi mérések szerint is jó a tó vízminősége – közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet Balatoni Limnológiai Intézetének professzor emeritusa a hirbalaton.hu-val. A kutató már többször jelezte, csak kullogni lehet az események után komplex Balaton-kutatás nélkül, márpedig erre két évtizede nincs forrás.
Elengedhetetlen a Balaton folyamatos kotrása (InfoRádió)
A balatoni algásodás leghatásosabb ellenszere a rendszeres mederkotrás – mondta az InfoRádióban Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet kutató professzor emeritusa. Magának a kotrásnak ugyanakkor „megfelelően nagy területre”, négyzetkilométerekre kell kiterjednie, ennek lehet szerinte jelentős vízminőség-védelmi hatása.