Példaértékű épületek a Balatonnál, Pécsely újabb értékkel gazdagodott (veol.hu)

Hamarosan meghirdetik az Év Balatoni Háza 2022 díjpályázatot – hangzott el a pécselyi Balogh Pincészetet bemutatóján, amely az Év balatoni gazdasági épület kategória nyertese lett az Év balatoni háza 2021 építészeti díjpályázaton. A pincészetet Cserháti-Czene Andrea okleveles építészmérnök tervezte. A díjpályázatot a Miniszterelnökség támogatásával évente kiírja a Balatoni Szövetség (BSZ), melynek gesztorszervezete a Nők a Balatonért Egyesület – írja a veol.hu.

Bővebben…

Bemutatják az Év Balatoni Gazdasági Épületét Pécselyen

A Balatoni Szövetség rendezvénysorozatot indított, melyen megtekinthetők az Év Balatoni Háza 2021 építészeti pályázat díjazott épületei. Az Év Balatoni Gazdasági Épülete a Balogh Pincészet lett (Pécsely, Balatoni út 17.). 2022. szeptember 2.-án, pénteken 15 órától kezdődik a program, amelynek során tervezői vezetéssel mutatják be a nyertes épületet, szó esik a díjpályázatról, és előadást tart Dr. Laposa József is arról, hogy megállítható-e a szőlőterületek beépítése. A rendezvény ingyenes, és akadálymentesen megközelíthető. 
Balogh Pincészet Pécselyen (Fotó: Balatoni Szövetség)

Bővebben…

A Balatont nézi online tárgyalás közben: így lett borász a háromgyermekes fővárosi informatikusból (mandiner.hu)

Informatikus apa és fia döntött úgy, hogy kiszabadul a főváros forgatagából és a Balaton mellett, egy csendes dűlőn kezd szőlőt termeszteni és bort készíteni. A fiatalabb Strommer, Domonkos arról számolt be, hogy ismerősei közül egyre többen választanak természetközeli másodállást, olykor ő is a dűlőről végzi a távmunkát, persze mindez három gyerek mellett, a nagyszülők nélkül biztosan nem menne. Fontolgatják is, hogy a fővárosból egyszer elköltöznek Veszprémbe. A Makronóm interjúja a Strommer Pincészet és Borterasz alapítójával, Strommer Domonkossal, a mesébe illő Pécselyről.  Bővebben…

Védettség nélkül tűnnek el a több száz éves balatoni kősáncok (24.hu)

A Balaton-felvidék kulturális kincstára elég gazdag, és ugyanúgy részei a parasztházas falvak, a római kor óta művelt dűlők, a 18. századi présházak, az útmenti feszületek, a természeti környezet és cikkünk témái: a kőhalmok is. A szőlőművelés során taktikusan félredobott kövekből évszázadok alatt határokat jelölő, mikroklímát is befolyásoló kősáncrendszer lett több szőlőhegyen is a térségben, de mivel nincsenek védve kellőképpen, a beerdősülés és az ingatlantulajdonosok szándéka is veszélyezteti őket – írja a 24.hu.
Bővebben…