Az év figyelemre méltó tudományos eredményeiből magyar kutatók is kivették a részüket: a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat cikksorozatban gyűjtötte össze azokat a legfontosabb vagy legérdekesebb hazai vagy magyar részvétellel zajlott idei kutatásokat, amelyekben a hálózat tagintézményeinek kutatói is részt vettek. Ezeket mutatta be a telex.hu röviden. Bővebben…
Kutatás: szívesen adományozunk, de szeretnénk tudni, mire van szüksége a támogatottnak
Karácsonykor legtöbben beteg, hátrányos helyzetű vagy nehéz sorsú gyermekek javára terveznek adományozni – derült ki a Yettel karácsonyi szokásokat vizsgáló friss országos reprezentatív kutatásából*. Sokan szeretnék tudni, pontosan mi az, amire az adományozottnak szüksége van, és azt is, mire fordítják az adományt. A mobilszolgáltató és a Baptista Szeretetszolgálat közös kampányában most arra hívja fel a figyelmet, hogy miként lehet egyszerű és nyomon követhető az adományozás.
A ’80-as évektől kezdve hatszor gyorsabban melegednek természetes vizeink, mint ahogy előtte
Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékletének változásait vizsgálták a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Pannon Ökorégióban. Elemzésükbe bevonták a Fertő-tó, a Balaton és a Velencei-tó, illetve a Duna és a Tisza meglévő vízügyi hatósági adatsorait, valamint a saját adatsoraikat is – olvasható a kutatóintézet közleményében.
Egyre több a fekete törpeharcsa a Balatonban, és ez nem túl jó hír az őshonos halaknak
Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink. A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres lesz – áll a kutatóintézet közleményében.
Két és fél tonna napkrém kerül nyáron a Balatonba (sonline.hu)
Milyen hatással vannak a napvédő vegyületek a vízi élővilágra? A tudósok az elmúlt évtizedekben alig foglalkoztak a kérdéssel, most a fiatal magyar kutató, Németh Zoltán készül publikálni legújabb kutatási eredményeit. A naponta hallott figyelmeztetés az UV sugárzás veszélyeiről arra készteti az embereket, hogy védekezzenek az erős nap ellen. Ezt a többség, aki kihasználja a nyaralás óráit, úgy értelmezi, hogy a legegyszerűbb, ha magas faktorú fényvédő krémekkel keni be a bőrét. Arról azonban már nem esik szó, hogy miközben magát védi, ezzel ártalmára lehet az élővíznek, illetve az ökoszisztémának is – írja a sonline.hu.
A Balatonnál és az Alföldön nagy területen indulhatnak szénhidrogén kutatások és kitermelés (portfolio.hu)
A belföldi kőolaj- és földgáz kitermelés fokozása, az importkitettségek mérséklése érdekében öt év után ismét meghirdetett kutatási és kitermelési koncessziókat az Energiaügyi Minisztérium. Jövő tavasztól nyolc térségben, a Balaton közelében és az Alföld több térségében összesen 7700 négyzetkilométeren indulhatnak meg a kutatások, a feltárás, majd a kitermelés, amely az ország teljes területének 8%-át jelenti; és a 20 évre szóló koncessziók akár tíz évvel meg is hosszabbíthatók – írja a portfolio.hu.
Kutatók: a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben
Magyar kutatók számításai is igazolják, hogy a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben. Magyar kutatók is részt vettek annak az egyedülálló, összeurópai tanulmánynak az elkészítésében, ami kimutatta, hogy Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha hagynánk azokat visszavadulni. Ezzel – elméletben – az európai személyautók CO2-kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni – írja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a honlapján.
2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton – nemcsak a klímától, hanem a beépített parttól is (kutatók)
Kutatás: a balatoni térség népességének, vendégkörének, építkezéseinek alakulása
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) állandó népessége mintegy tíz éves csökkenési periódust követően az elmúlt fél évtizedben stabil növekedési pályára állt, ugyanakkor gyorsuló ütemben öregszik – a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoportjának 2024 tavaszán közreadott jelentése szerint. Kedvező jelenség, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken fokozatosan bővül főszezonon kívüli forgalom aránya, de figyelemre méltó, hogy a legtöbb lakásépítést magukénak tudó tóparti városok népessége jelentősen csökken.
Balatoni kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken
