A két háború közti időszakban érdekes és értékes köztéri szobrokat avattak a tónál. Több részre és fejezetre bontható a tó környékén ebben az időszakban avatott művek sora: születtek az állami kultuszhoz illeszkedő, országosan ismert politikusokról (például Széchenyi István szobra Balatonfüreden) alkotott szobrok, terveztek a vidék mitológiáját feldolgozó, a Balaton-kultuszt támogató alkotásokat (például Balaton Madonnája, Tihanyi visszhang szobra), valamint szakrális műveket (például Szent Kristóf szobra Szántódon, tihanyi kálvária kompozíció) egyaránt.
Filmek, híradók, rádiótudósítások népszerűsítették a Pannon-tengert egykor (sonline.hu)
A Balaton két világháború közti felfutásában nagy szerepe volt a korabeli reklámoknak, propagandának, amelybe a korszakban már a rádió és a filmgyártás is bekapcsolódott. Dr. Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a sonline.hu által közölt cikkében bemutatja, hogyan is zajlott ez, milyen fontos eszköznek bizonyult egy-egy film vagy színész a tó népszerűsítésében.
A BIB avagy a Balaton érdekképviselete régen (veol.hu)
A Balaton fejlődése a 19. század elejével kezdetét vette, de hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a térségnek valós érdekképviseleti szerve lett. Az érdekképviselet jelentősége a trianoni békediktátumot követő időszakban merült fel hangsúlyosan, s nem sokkal később meg is alakult a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság, azaz a BIB.
Klebelsberg Kunó és a Balaton
Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter a trianoni békediktátumot követő nehéz történelmi korszakban az elsők között volt, aki felismerte a Balaton szerepének fontosságát. Nagyívű politikai pályáját és a Balatonhoz kötődő elképzeléseit 100 év elmúltával is igen érdemes felidézni – írja Dr. Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a sonline.hu-n.
Íme a a Balatoni Limnológiai Intézet története (zaol.hu)
A két háború közötti időszakban, a gazdasági stabilizációt követően több fontos tudományos intézet alakult, köztük a tihanyi Limnológiai Intézet, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára. 1925-től már működött egy biológiai állomás a révfülöpi kikötőben, majd 1926 augusztusában megtörtént a Kutatóintézet alapkőletétele. A Tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kötelékében jött létre.
Régen a révészlegények még ladikot húztak, ma már műhold vezeti a kompkapitányt (sonline.hu)
Az idei hajózási szezon hagyományos húsvéti indulásakor bemutatkoztak az új modern kompjáratok a Balatonon. Talán kevésbé ismert tény, hogy a balatoni komphajók üzembe helyezésének története lassan százesztendős, a Tihany-Szántód közti rév átjáró története pedig több mint ezeréves – írja Kovács Emőke Balaton-kutató történész a sonline.hu-n.
Balatoni lányból lett az első magyar Miss Európa (likebalaton.hu)
A Balaton vidékén már a 20. század első harmadában tartottak strandszépségversenyeket, valamint ezen a tájon született az első magyar Miss Európánk is.
Hosszú és érdekes a balatoni legendák, mondák sora (likebalaton.hu)
Sokat formálódtak az idők során, hiszen kezdetben szájhagyomány útján terjedtek, később már irodalmi köntösben, nyomtatott formákban is megjelentek. Majd a 20. században Lipták Gábor író rendezte kötetbe az akkorra már ismert és népszerű tavi történeteket. Most néhány érdekesebb balatoni legendát idézünk fel, akár a gyerekeknek is olvashatók, fantáziadús alkotások – írja a likebalaton.hu oldalon dr. Kovács Emőke történész.
Bővebben…
A kommunizmus áldozatai a Balaton vidékén (zaol.hu)
A kommunizmus áldozatainak emléknapján – melynek megtartását minden évben február 25-re rendelte el az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata – tragikus, de még hősies sorsokat idézhetünk fel a Balaton vidékéről. Akadnak köztük fiatalok, halálraítéltek, vagyonuktól, jogaiktól megfosztottak vagy balatoni munkatáborban raboskodók. Ezek a történetek is jól mutatják a kommunista diktatúra megtorló mechanizmusának széles tárházát, módszereit, kegyetlenségét, embertelenségét – olvasható Kovács Emőke történész írásában.
Érdekességek a balatoni gasztronómia történetéből (likebalaton.hu)
Már a keszthelyi helikoni ünnepségek egyik poétája, Nagy Ignác Keszthely című versében is megénekelte a Balaton gasztronómiai jellegzetességeit: „Vonyarc, Diás, Gyenes, Cserszeg palotával, / Üres hordót tölti az édes mustjával, / A vevőt kínálja jó ízű borával… / … ez a magyarok tengere, /Jó ízű étket ád fogasa, sigere.” Kisfaludy Sándor pedig a jókedvű tavi szüretek világát idézte meg költeményeiben. Kétségtelen, hogy a Balaton gasztronómiájának alapját az ízletes balatoni halak és a tó környéki borok adták már a régmúlt időkben is olvasható Kovács Emőke írásában a likebalaton.hu oldalon.