Ha az elmúlt évek nyarain jártál a Balatonnál, akkor talán te is találkoztál a kékalgára hivatkozó, fürdést korlátozó jelzésekkel. De mi is pontosan a kékalga, és mennyire veszélyes? – teszi fel a kérdést a bien.hu.
Októberi algavirágzás a Balaton nyugati területein
A nyári szeszélyes időjárás nem kedvezett az algák, különösen a kékalgák szaporodásának. Idén augusztusban a tó nyugati területein (Keszthelyi- és Szigligeti-medence) a „szokásos” kékalga virágzást nem figyeltek meg, de úgy tűnik, hogy a nyár egyik ikonikus kékalga faja, az Aphanizomnenon flosaquae egy utolsó kísérletet tesz a szaporodásra – közölték a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói.
(Fotó: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)
Idén is több százan voltak kíváncsiak a Balatonnal kapcsolatos kutatásokra
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) minden évben egyszer- nyílt napján szabadon látogatható. Idén az Európa Kulturális Főváros ökológiai projektje a Balatorium részeként a már megszokott programok mellett alga-bár, érzékszervi séta és kóruselőadás is várta az érdeklődőket.
(Fotó: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)
Több helyen megjelent az alga a Balatonban, a vízminőség továbbra is jó
Olvasóink jelezték, hogy több helyen is megjelent az alga a Balatonban, néhol nagyobb telepekben is a vízfelszínre úszva. Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet témával foglalkozó kutatója a HírBalaton megkeresésére elmondta, jellemzően a nyár végén jelennek meg a most észlelt kolóniás kék-algák. A víz minősége továbbra is jó a nyílt vízen, az algák jelenlétét mutató klorofill érték bőven a hatérérték alatt van, viszont egyes partmenti területeken ahol felhalmozódnak az algák, eltérő lehet ez az érték – tette hozzá.
Algásodás Balatonfüred egyik kikötőjében 2022. augusztus 25-én (Fotó: HírBalaton)
Kevés víz van a Balatonban, de volt már rosszabb a helyzet (index.hu)
Országos átlagban 10 milliméter csapadékot regisztráltak szombaton és vasárnap, ami alig több a semminél – mondta az indexnek Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi főigazgatóság szóvivője. A Balatonnal is ez a gond, hogy az 5174 négyzetkilométeres, Veszprém, Zala, Somogy és részben Tolna megyére kiterjedő vízgyűjtő területre immár másfél éve nem hullott jelentős mennyiségű csapadék.
Őszintén a Balatonról: fókuszban a tó tápanyagterhelése
Az idei nyár sem volt algamentes, többször is az egészségügyi határértéket meghaladó klorofill-koncentrációt mértek a Balaton nyugati öblében. A 2019-es őszi algavirágzás óta sokszor napirendre kerül az algakérdés. A szaporodásukhoz tápanyagra van szükség, és általában a foszfor az az elem, ami ennek mértékét meghatározza. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által szervezett (a Facebook oldalán követhető!) tudományos előadóülésen, 2021. szeptember 21-én kedden 10 órától a Balaton tápanyag-terhelése lesz a téma.
Az augusztusi időjáráson múlik a balatoni alga-helyzet
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői szerint a gyors algaszaporodás feltételeit a kánikula és ezzel összefüggésben a vízben és az üledékben beindított biokémiai folyamatok teremtették meg. Az augusztusi időjárás nagymértékben, de előre nem jelezhető módon fogja megszabni az algaszaporodás további alakulását.
1. ábra. Az a-klorofill koncentráció változása 2021-ben a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében. Fekete vonallal jelöltük a WHO 75 µg/L-es határértékét, a magyar szabályozás ennél szigorúbb, 50 µg/L.
Javult a balatoni algahelyzet (MTI)
Csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, és a remények szerint a hétvégi lehűlés tovább javít a helyzeten, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra – közölte Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos az MTI-vel csütörtökön.
Minden, amit a Balaton algáiról tudni akart (MTA)
A Balaton, ahogy minden más nagy tó életében alapvető szerepet játszanak az algák. Fotoszintézisük révén termelt szerves anyagok biztosítják a tavi ökológiai rendszer energetikai alapját, ezért végső soron a tóban termett halak mennyisége is az algák függvénye. A térben elkülönülő, eltérő faji összetételű együttesek alkotják a Balaton gazdag és változatos algavilágát, ami már több mint egy évszázada foglakoztatja a kutatókat, és a 20. század közepétől kezdve fontos vízgazdálkodási jelentőséggel is bír. Dr. Vörös Lajos, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatója a Magyar Tudományos Akadémia számára készített, az mta.hu-n megjelent összefoglaló írást.
A természetes fürdővizek cianobaktérium kockázata
A Balaton vízminősége a legutóbbi, múlt pénteki mérések szerint várakozásokat felülmúlóan jó, de mivel a helyzet a nyár folyamán változhat algásodás szempontjából, érdemes tisztában lennünk a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ajánlásával. Ez közérthetően megmagyarázza, miként is bukkanhatnak fel a kékalgák (más néven cianobaktériumok), mik a hatásai, és azokat miként csökkenthetjük, védhetjük ki.