A tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatósága már ez év augusztusában átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki, hogy csökkentse az energiaárváltozások negatív költségvetési hatásait, megtarthassa az intézet utóbbi másfél évben dinamikusan fejlődő tudományos kutatói kapacitását és a dolgozói létszámot. Az intézkedések célja az energiafelhasználás csökkentése, és egyidejűleg a munkavégzés alapfeltételeinek biztosítása a téli időszakban is. A sajtóban néhány hete pontatlan értesülések jelentek meg az intézet működésével kapcsolatban, a kutatóintézet vezetősége cáfolja azokat – írja a Tihanyi Visszhang.
Segítséget kér a balatoni kutatóintézet a gátak feltérképezéséhez (zaol.hu)
A legrosszabb forgatókönyv szerint évtizedeken belül kiszáradhat a Balaton? (24.hu)
Egyre gyakrabban látnak napvilágot szakmai vélemények a Balaton ökoszisztémájáról, köztük a tó lehetséges kiszáradásáról is. Mindez a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 2050-re bekövetkezhet, és már 2035-re fürdésre alkalmatlanná válhat a tó vize – írja a 24.hu, szemlézve a sonline.hu interjúját Tóth Viktorral, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársával.
A biodiverzitás kerül fókuszba a balatoni szemléletformáló mai konferencián
A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete szemléletformáló rendezvénysorozatot indított, hogy felhívja a figyelmet mindannyiunk személyes érintettségére a klímaváltozásban, a természeti erőforrások csökkenésében és az ökoszisztémák sérülékenységében. A sorozat következő rendezvényét 2021. november 10-én, szerdán tartják 14-16 óra között “Ökoszisztéma szolgáltatások, biodiverzitás” címmel, amelyhez online lehet csatlakozni az alábbi linken.
Október 6-8.: ismét lesznek hidrobiológus napok Tihanyban
2021. október 6-8 között rendezik meg Magyarország limnológusainak és hidrobiológusainak legnagyobb seregszemléjét, melynek központi témája: „Gyakorlati kérdések és tudományos válaszok a hidrobiológiában”. A rendezvény a magyar hidrobiológus/limnológus élet egyik legrégebbi, 1957 óta létező fóruma, amelyet hagyományosan Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben tartanak.
Élet-halál harcot vívnak a kagylók a Balatonban (likebalaton.hu)
Különleges fotó keltett feltűnést a közösségi oldalakon. Figyelmesen megvizsgálva kiderül, hogy olyan kagylók szerepelnek rajta, amelyek közt nagy küzdelem folyik a fennmaradásért. A képet készítő természetfotós, Kisbán Kázmér augusztus 19-én Balatonmáriafürdőn szembesült a rengeteg kagylóval. Balogh Csilla tóbiológus, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa szerint idegenhonos fajok, a kvagga és vándorkagyló telepedett meg a stégen. Ez látható a képen.
(Fotó: Kisbán Kázmér)
Húsevő rákok tapadtak egy horgászra a Balatonban (444.hu)
Olyan élmény érte a 444.hu riporterét a Balatonon, pecázás közben, amilyen még soha. Apró rákok tucatjai tapadtak a lábára.
Algavirágzás a Magyar Tengernél (Demokrata)
A Balaton-meder kotrásának mielőbbi újraindítását sürgeti a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, miután Európa egyik legtisztább vizű tavának nyugati medencéjében júniusban kismértékű algásodást figyeltek meg. Visszatért volna a régi probléma? Úgy tűnik, a jelenség ezúttal átmeneti, és csak egyes helyekre korlátozódik, ám felhívja a figyelmet a Balaton-stratégia folyamatos újragondolásának szükségességére.
Kiderült, hogy milyen hatással van a horgászok etetőanyaga a Balaton vizére (likebalaton.hu)
Mostanában nagy az érdeklődés a horgászok által használt etetőanyagok vizsgálata iránt, elsősorban hogy milyen hatással vannak természetes vizeinkre. Az algásodás kialakulásában fontos szerepe van a foszfornak, ezért a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közös kutatást indított, hogy feltárják a halgazdálkodás szerepét a Balaton anyagforgalmában. Bővebben…
Jogi kiskapuval száguldhatnak az elektrojetek a Balatonon (index.hu)
A Balaton-törvény mellett a vízi közlekedés rendjéről szóló jogszabály is a tó védelmét hivatott garantálni. Számos érdek feszül egymásnak, de a cél helyességét, az élhető nyaralóhely megteremtésének célját senki sem vitatja. Csakhogy a körülmények folyamatos változásával a jogalkotó mintha nem lenne képes tartani a lépést – írja az index.hu.