A Somogy vármegyei, Marcali járáshoz tartozó Vörsnek szüksége lenne szolgálati lakásra, van is ehhez átalakításra szoruló ingatlanja. Mivel az önkormányzat már felélte minden tartalékát, nem volt esélye pályázni a 20 százalékos önerőt igénylő, szolgálati lakások létesítéséhez forrást biztosító balatoni pályázatra – indokolta a polgármester a HírBalatonnak, miért nem éltek a lehetőséggel.
Deák Tamás elmondta, az 554 lakosú településnek nincs gyerekintézménye, a szomszédos Balatonszentgyörgyre járnak a helyiek bölcsődébe, óvodába és iskolába. Az orvosi ellátást Balatonberény Község Önkormányzatával közösen biztosítják a településen. Szolgálati lakásra azonban így is lenne igény a településen, hiszen önkormányzati dolgozó is pályázhatna erre. A Balaton Fejlesztési Tanács által kiírt lehetőséggel nem tudtak élni az előírt önerő miatt, azonban reménykednek abban, hogy valamilyen program keretében lesz majd újabb, százszázalékos támogatottságú pályázati lehetőség.
Mint arról hírt adtunk, a Balaton-régió lakhatási problémáinak és szakemberellátottságának enyhítésére 4,5 milliárd forintnyi pályázati keretet biztosított tavaly a kormány, önkormányzati szolgálati lakások kialakításához vagy építéséhez. A címzett támogatásért a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén található 180 önkormányzat pályázhatott.
A közelmúltban zárult lehetőséggel két körben 28 település élt, 60-80 százalékos támogatást elnyerve a beruházásaikhoz, aminek köszönhetően 105 szolgálati lakás épül vagy újul meg az üdülőrégióban.
Három éve küzdenek egy orvosi rendelő megvalósításáért
Vörs harmadik éve küzd azért – Balatonberénnyel közös konzorciumban-, hogy az orvosi rendelője fel legyen újítva. A kivitelezésre 39 millió forintnyi támogatási forrás már lenne, de ez kevés, mert idő közben kiderült, hogy az ingatlanon a tető héjazatát is le kell cserélni és az építőanyag árak is változtak. Még közel 20 millió forint hiányzik, hogy legyen esély befejezni a beruházást. Addig bele se mernek vágni, ameddig nem kapnak pluszforrást a projekt megvalósításához, de erre van esély – mondta a polgármester.
Gyarapodik a lakosság
Deák Tamás arról is beszámolt, hogy nőtt a falu lakossága az utóbbi években. Sok az idős ember, tavalyi három 90 évest is köszöntött. Az elmúlt hónapokban 3-4 magyar család költözött a településre. Többen igénybe veszik a babaváró és a CSOK hitel által adott kedvezményeket. Érkeznek kisgyermekes családok is, és a helyi fiatalok se mindig hagyják el Vörsöt. Zala vármegyéből például egy háromgyermekes család költözött a csendes faluba.
A falu egyharmada külföldi
Vörsöt a külföldiek is kedvelik. Az 1990-es években rengeteg külföldi akart ingatlant, földet vásárolni Magyarországon, amit cégeken illetve strómanokon keresztül meg is tudtak tenni. Deák Tamás elmondása szerint több magyar vásárolt annak idején a kárpótlási jegyein Vörsön földeket, amelyekből később közművesített telkek lettek. Ezen telkek többsége hamarosan külföldi tulajdonba került. Az 1990-es évek közepén így jött létre két új utca, egy harmadikat pedig meghosszabbítottak. Ezek már mind magántulajdonban, többnyire külföldi – angol, svájci, osztrák, német – kézben vannak.
Konkrét építkezés sokáig igen kevés történt – idézte fel a polgármester. Meg kellett küzdeni az új tulajdonosokkal, hogy legalább műveljék, kaszálják, vagy adják bérbe a telkeiket.
Két évnyi munka van benne, de nem volt hiábavaló. Ma már csak két olyan ingatlan van, amit nem művelnek, ott 7-8 éve az önkormányzat kaszáltat. Nem tudjuk kideríteni, kik az tulajdonosok, pedig 3-4 éve ügyvéddel is kerestetjük külföldön.
Elbirtoklásra sincs esély egy új jogszabály óta, miszerint az elbirtokláshoz a tulajdonos hozzájárulása, illetve aláírása is kell. A környező települések is ezekkel a problémákkal küzdenek folyamatosan – mondja a falu első embere.
Jelenleg az állandó lakosság mintegy harmada külföldi, zömében német, osztrák, de akadnak angol és svájci családok is.
Beindultak az építkezések
Hiába gyarapodott az ingatlantulajdonosok száma, a fejlesztésekre, építkezésekre évtizedekig várni kellett, azonban az elmúlt évek meghozták a változást. Az utóbbi két évben, a Covid után, sok ingatlant eladtak, és az új tulajdonosok többnyire építkezni akarnak. Ha minden telekre építkeznének, beköltöznének, 650-700 fősre emelkedhetne a falu lakossága – a polgármester számításai szerint.
Deák Tamás arról is beszámolt, hogy nincs gond azokkal a külföldi tulajdonosokkal, akik gondozzák a területeiket, ingatlanjukat. Valójában munkahelyet, munkalehetőséget teremtenek a helyieknek: felfogadják őket kertápolónak, illetve bérbe adják a területeiket helyi termelőknek.
Mennyiből működik a falu?
Vörs éves költségvetése – az elnyert, 50 millió forintnyi pályázati támogatásokkal – 150 millió forint. A polgármester elmondása szerint egyre nehezebb helyzetben vannak, mert az önkormányzat bevételeinek nagy részét elvonták, és kiegészítő támogatás se igazán érkezik. „Tavaly már feléltük a tartalékainkat is, lemondtunk több kulturális programról, és csak olyan pályázatokon tudunk indulni, ahol nincs szükség önerőre” – summázta a helyzetet.
Vörsön jelenleg 440 telek után fizetnek évi 20-20 ezer forint kommunális adót a tulajdonosok, amit valószínűleg hamarosan emelni kényszerül az önkormányzat. A település a Nemzeti Park szélén, a Natura 2000 övezetben helyezkedik el. Az idegenforgalomra építhet, iparűzési adó bevételei minimálisak, ebből fejlesztési alapot nem lehet képezni – mondta Deák Tamás.
***
Vörs neve leginkább Közép-Európa legnagyobb beltéri betlehemének évenkénti megépítéséről ismert. A Kis-Balaton fő településén a napokban adták át a felújított, kuriózumnak számító, talpasházból kialakított tájházat, amiről ITT közöltünk fotókat, és ITT adtunk hírt.