Szezonra betöltve, nagymama a placcon – balatoni körkép (szabadfold.hu)

– Fehér homok, húzós sörár, Kádár vizes zsebkendője – Pletykák visszamondott szállásokról és feltúrt sétány – A víz remek, Mészáros Lőrinc kempingjei tele – körkép a Balatonról.

Nagyjából a magyarok fele nyaral idén – a balatoni vendégvárók szerencséje, legtöbbjük a magyar tenger partján. Így múlt hétvégén, amikor „berobbant” a nyár (értsd: remek volt az idő és véget ért az iskola), néhol – például a siófoki fehér homokos strandon, a Plázson – majdnem telt ház volt: homokon, nyugágyon, stégen egyaránt.

 

Időjósok kegyétől függ

„A Balatonnak az a legnagyobb erénye, hogy közel van” – mutat rá a legnagyobb versenyelőnyre a Győr mellől érkezett Antal család feje a zamárdi parton. Mert bizony az árak alapvetően borsosak, de aki keres, talál jó árral dolgozó helyeket. Az Antal család ezért is jár vissza a zamárdi szabad strandra évtizedek óta.

Antalék a Szili büfébe járnak ebédelni. Szili József ugyancsak évtizedek óta vezeti családi vállalkozását, és azt mondja, idén nyáron sem tudja nélkülözni a konyhából a nagymamát, vagyis valóban égető munkaerőgondokkal küzdenek a szezonális egységek.

„Most emeltem ötszázra a sima árát, mert szóltak, hogy már sehol sincs olyan olcsó lángos, mint nálam” – árulja el a siófoki Aranypart egy másik veterán büfése. Lukácsik Gábor szerint a balatoni turizmus néhány éve beállt, ami annyit tesz, hogy ha kedd-szerda tájékán a meteorológus strandidőt jósol, akkor jó lesz a hétvége, ilyenkor péntektől vasárnapig csúcsra jár a személyzet terhelése, háromszor- négyszer annyi vendéget kell kiszolgálni, mint a vasárnapot követő hétfőn, legyen akkor már akármilyen verőfény is.

„Azt, hogy jó szezon volt-e az idei, majd öt év múlva megmondom”, teszi hozzá. Nem véletlen az időtáv: tapasztalata szerint ugyanis öt egymást követő nyárból egy kiugróan jó, egy nagyon rossz, három pedig átlagos…

Hétszázötven a sör „egységesített” korsója, de már a felkapott siófoki korzón – kicsit drágállja a tudósító, de azt mondják erre a sétány vendéglátósai, hogy a parttól távolabb is lehet sörözni, csak az nem ugyanaz az élmény. A néhány éve még a buliturizmus fellegvárának számító siófoki Petőfi sétány nemcsak a vendéglősök, hanem a vendégek szerint is sokat változott, előnyére. Az éttermesek-kávézósok ugyanis elfogultak, de aligha a levegőbe beszél, amelyik szerint „eltűntek a német, holland hordák. Távozásuk nem kis részben a közterületi alkoholfogyasztási tilalomnak, illetve a sétány tavaly nyáron bevezetett új rendjének köszönhető”. Kamerarendszer pásztázza a korzó minden zugát és biztonsági őrszemélyzetet alkalmaz az önkormányzat. (Az őröknek ruházat- és csomagátvizsgálási joguk is van.)

Eredmény: tavaly nyáron nagyságrendekkel kevesebb bűncselekmény (lopás, rablás, garázdaság) történt, mint korábban. A már említett „elfogult” vendéglős szerint egyre több a családos. A tudósító a budapesti Németh András személyében olyan kuncsaftot is talál, aki pont az a kategória, amelyik néhány éve még bulituristaként jött Siófokra, ma meg feleségével és gyerekeivel jár a magyar tengerre. „Kellemeset csalódtam Siófokban, a médiában sokkal rosszabb a híre a Balatonnak, mint ami a valóság” – jegyzi meg a fiatalember.

 

Kádár strandja mellett

És ha már Siófok: állították már a napokban az óriáskereket a Nagystrandon, szombattól, ha minden igaz, az is forog. Persze Siófok meg Zamárdi „így is elvan”: több kilométernyi szabad strandja komoly vonzerő. Kevésbé szerencsés települések, mint például Balatonvilágos, egy zsebkendőnyi saját strandnak is tudnak örülni. Mondhatni, történelmi örökség: ezen a településen a Balaton-partjának mindössze öt százaléka a községé, a legnagyobb részét anno Rákosiék államosították, és lett belőle a legendás aligai pártüdülő, ahol még Castro is nyaralt, és persze Kádár is itt pihent, fejére vizes zsebkendőt kötve, a sakktábla mögé bújva. Kicsiny strandján épp a héten adták át azt a beruházást, amit a Magyar Turizmus Ügynökség rapid strandfejlesztési programjából valósítottak meg 23 millió forintért. „Kamera, világítás, napvédő a legkisebbeknek és vízi vidámpark” – sorolja Fekete Barnabás polgármester, hogy mi fért bele a tavasszal kiírt és még a szezonra valósággá is lett pályázatba.

Állítólag szuper – ezt meg már a helybéli, Viszt Attila mondja, miután kisfia kipróbálta a minividámparkot a parttól százméternyire.

 

Talán igen, talán nem

„Az Anna Grand Hotelben nem mondtak vissza szállást” – állítja a patinás balatonfüredi szállodarecepciós, amikor a tudósító amiatt aggódik, hogy mi lesz a füredi szállodák forgalmával, idei szezonjával, már amennyiben hinni lehet azoknak a sajtóhíreknek, miszerint tucatjával mondja vissza a vizes világbajnokság szervezőbizottsága az előzetes helyfoglalásokat. Merthogy Füred mostanság a vizes vb-re készül, méghozzá gőzerővel és rohamtempóban. Két hét múlva már vízbe ugranak az úszók (a hosszútávúszás helyszíne az északi parti város), ehhez képest a héten még „háborús állapotok” uralkodnak a vb-re épülő mélygarázs környékén, és bódéváros látványa rondít bele mostanság a Tagore-sétány idilljébe (ezek lesznek a versenyek kiszolgálólétesítményei).

Persze valamit valamiért, vagy ahogyan egy biciklis öregúr mondja tekerés közben, a munkagépeket és az építőanyaghalmokat kerülgetve: „Szörnyű ez a káosz, de biztos jó lesz”. Ami pedig a füredi szállodákat illeti, egyes jól értesültek szerint akad olyan helyi hotel, melynek az összes foglalását visszamondta a FINA, a nemzetközi úszószövetség. A Közbeszerzési Értesítő szerint egyébként az Anna Grand Hotelnek és az Aura-Hotel Szállodaüzemeltető Kft.- nek ítélték oda a „négycsillagos szállás és teljes ellátás biztosítása a vizes vb-n részt vevő csapatok számára július 7. és 21. között” elnevezésű feladat teljesítését 141 millió forintért. Érdeklődtünk a kft.-nél is, ahol azonban azt mondták: nem adhatnak felvilágosítást arról, hogy a FINA hol és mennyi szállást foglalt le.

Maradjunk azért annyiban, feltehetően jó szezon elé néz az északi parti „főváros”, amit a déli, Siófok mint szórakoztatóipari fellegvár a kulturális pezsgése miatt irigyel, Siófokot meg tán Keszthely, az igazi főváros, mely néhány éve jó érzékkel levédette a „Balaton fővárosa” címet.

 

Gazdagja, szegénye

Más kérdés, hogy a közvetlen Balatonpartját bejárva leginkább Keszthely szorul „ráncfelvarrásra”, ugyanis rendületlenül őrzi retró jellegét – még a tömegturizmus idejéből. Az endékás idők márpedig rég elmúltak, igaz, az egyik siófoki étterem sokat látott pincére érdekes tapasztalatát osztotta meg velünk. Úgy látja, hogy lassan visszatérnek azok az idők, amikor a turistákról messziről meg lehetett mondani, honnan jöttek; nemcsak, hogy az NDK-ból-e vagy az NSZK-ból, hanem azt is, hogy cseh, lengyel, vagy éppen magyar. Ma a vendégkört nagyrészt megtöltő belföldi turistahad válik ketté egyre nyilvánvalóbban tehetős-gazdagra és spórolós- szegényebbre; több tízmilliós autó, vitorlás, drága éttermek és wellness-szállodák, kontra vonattal érkező, hűtőtáskából ebédelő, maximum Zimmer Feriknél megszálló réteg – igaz, a kettő egyre kevésbé vegyül egymással…

Tele vannak
Alig van szabad férőhely a kempingekben a főszezonra – Siófokon és Keszthelyen is már hetekkel ezelőtt ezt válaszolták az érdeklődésekre. Jó bizniszt „szimatolt” tehát meg a Balaton körül tizenhárom kemping üzemeltetését megszerző Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-gázszerelő-milliárdoshoz köthető társaság a kempingműködtető Balatontourist megvásárlásával. Európa-szerte akad egy turistaréteg, amelyik a kempingezésre esküszik. Ráadásul a 365 milliárd forintos Balaton-fejlesztési keretből ötmilliárdot kempingkorszerűsítésre különítettek el…

Sok és jó
Kiváló a vízminőség, minden déli parti strand a legjobb minősítést kapta, és az északin is csak elvétve akad néhány, amelynek a vizét gyengébbnek ítélték a szakemberek. A vízállás is közel ideális, az esőmentes tavaszutó-nyárelő ellenére is viszonylag magasnak mondható a jelenlegi 106 centiméteres átlagvízszint.

Fizetős partok és parkolók
Balatonföldváron erre a hétvégére készült el 40 millió forintos pályázati támogatásból a homokföveny a Keleti strandon – cserébe mostantól belépőt kell fizetni és bevezették a fizetőparkolást is. De nem csak Földvár kényszerül ilyen lépésekre (fizetős strand, idegenforgalmiadó-emelés), az önkormányzatoknak valahonnan pótolni kell az egyre csökkenő központi forrást. Több tízmillió forinttal apasztja Balatonföldvár büdzséjét is, hogy az állam idén másfél helyett már csak egy forintot tesz hozzá minden vendégéjszaka után beszedett adóforinthoz.

A strandfejlesztés a legsürgetőbb
Közel kétmilliárd forintos hazai támogatásból 38 balatoni település 55 strandján valósul meg valamilyen fejlesztés, igaz, több helyütt csak a szezon után. A pályázatot kiíró Magyar Turizmus Ügynökség úgy ítélte meg, hogy a strandfejlesztés a legsürgetőbb. Néhány tízmillió forint jutott általában az egyes strandokra. Sok helyütt új vízi vagy parti attrakció készül, másutt a kiszolgálólétesítményeket korszerűsítik.