Szemétszállítás: késve jönnek a számlák, díjbeszedők közreműködnek a behajtásban

Ezekben a napokban kapták vagy kapják meg az első negyedévi szemétdíj-számlát a lakosok a balatoni régióban. Az állami hulladékgazdálkodási holding ezzel együtt arról is tájékoztat, díjbeszedőket küld a tartozások behajtására – értesült a hirbalaton.hu.

 

Számlákat hónapok óta nem kapott a lakosság, most viszont külön tájékoztató is érkezik mellé arról, miként egyenlítheti ki mielőbb a tartozásait.

Ki is van késésben? – tették fel a kérdést többen is azok közül, akik kézhez kapták az első negyedévi számlával a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) levelét is. Többségük szívesen fizetett volna már korábban, de számla híján eddig nem tudott.

 

Nem lesz késedelmi kamat a régi tartozásokra

Az állami kukaholdingnak is emlegetett szervezet arról tájékoztat a levelében, hogy „a zrt. a hatékony hulladékgazdálkodás létrehozására alakult meg”, továbbá hogy „elkészült a hulladékgazdálkodás díjbeszedését lehetővé tevő új, egységes informatikai rendszer”. A tartozásokat ki lehet majd egyenlíteni a díjbeszedőknél is, akik fényképes igazolvánnyal és beszedési értesítővel keresik fel az ügyfeleket. Náluk részletfizetésre nincsen mód, csak a tartozás egyösszegű befizetésére – derül ki a cég leveléből, amiben van egy jó hír is: a 2016-os és 2017-es tartozások kiegyenlítése esetén nem számítanak fel késedelmi kamatot.

 

Ki van késésében?

Ki is van tehát késésben? A kukaholding? A lakosság? – kérdezte a hirbalaton.hu Schmidt Jenő tabi polgármestertől, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnökétől, a Nyugat-Balatoni Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulás alelnökétől.

„Mindkettő” – felelte Schmidt Jenő.

– Az NHKV még csak most küldi az első negyedévi számlákat, ugyanakkor a lakosság mintegy harminc százaléka nem fizeti a szemétdíjat. A díjbeszedős módszert ezért találták ki, valamint azért, mert olyan mennyiségű behajtást kéne kérni az adóhatóságtól, amit egyszerűen nem fogad be a NAV rendszere, illetve a megtérülés esélye is gyenge volna. Díjbeszedővel talán nagyobb hatékonysággal és gyorsabban befolyik a tartozások egy része – fejtette ki.

Nem visszalépés és nem további költségnövelés ez a megoldás a díjbeszedésben, ami amúgy új, egységes informatikai rendszeren alapszik már? – merül fel a kérdés.

Schmidt Jenő erre azt válaszolta; „De igen, ez is pénzbe kerül, viszont fontos lenne a nem fizetők gyors kiszűrése és a megtérülés. Ám magam is úgy vélem, más megoldásokat is kell keresni…”

 

Ilyenné alakult a hulladékgazdálkodási rendszer

A hirbalaton.hu nemrég írt róla, miért fontos az, hogy az állami kukaholding mielőbb bevételhez jusson. A hulladékgazdálkodás ugyanis ma úgy működik az országban, hogy a szemétdíj-csekkeket az NHKV küldi ki a lakosságnak és szedi is be a pénzt, aminek egy részét visszaosztja a közszolgáltatást ténylegesen végző, ma már kivétel nélkül nonprofit cégeknek.

A Balaton déli partján, észak-Somogyban a nemrég alakult Dél-balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (DBR) a közszolgáltató, melyet a siófoki, tabi és marcali térségi önkormányzati társulás hozott létre, s alvállalkozói a helyi szolgáltatók. Marcali környékén a Marcali Nonprofit Kft., Tab, illetve a délnyugat-Balaton térségében a Pelso-kom Kft., Siófok térségében pedig a Siókom Kft.

A 3 milliárd forint éves árbevételű DBR 154 önkormányzat területén tevékenykedik, vagyis 130 ezer lakost lát el. A DBR áll szerződéses viszonyban az állami NHKV-val, a lakossági díjakból visszaosztott pénzeket is ez, a három önkormányzati társulás által gründolt új siófoki kft. utalja tovább három alvállalkozójának.