Száz évvel ezelőtt Siófok volt az ország egyik legfontosabb városa (welovebalaton.hu)

Száz évvel ezelőtt emelkedett ki az első világháborút követő zavaros időszak során Horthy Miklós haditengerész-arisztokrata, aki a Dunántúl meghódítását Siófokról vezényelte le. Horthy nem tétlenkedett Siófokon: egyszer vasutas álruhában utazott Budapestre tájékozódni, városlátogatásokat tett Kaposvárra, Szombathelyre, Kőszegre, Tolnára és Szekszárdra, sőt a románok alól felszabadult Székesfehérvárra, Veszprémbe és Győrbe is. 

A Dél-Dunántúl ekkoriban olyan “légüres tér” volt, ahova akadálytalanul be tudott vonulni Horthy hadserege, ezt a Délvidéket (Vajdaság, Bánát, Bácska) megszálló francia antant erők is engedélyezték – mondta el a welovebalaton.hu-nak Bödők Gergely a Clio Intézet társ-ügyvezetője. A történész kifejtette:  a Szegedről induló csapatok augusztus 5-től több hullámban nyomultak be, majd több tiszti század a Balaton déli partján ütött tanyát: Lepsényben, Zamárdiban, Karádon, Lengyeltótiban, Tabon, Enyingen és Balatonföldváron is megszálltak, a Simonyi-huszárok a fővezérséggel pedig Siófokra kerültek.

Ekkoriban három hatalmi központ volt a szűken vett Magyarországon: a megszálló román hadsereg (ami még olyan távolra is bevonult, mint Győr), Friedrich István budapesti kormánya és Horthy Nemzeti Hadserege. A Dél-Dunántúlon tehát ekkor Horthy volt a fő irányító, így a vörösök által kiépített, Budapestig tartó távíró- és telefonvonalak, valamint a nyugat-dunántúli szabadcsapatokkal való kapcsolattartás könnyebbsége miatt kézenfekvővé vált Siófokot főhadiszállássá tenni.

Maga Horthy repülőn érkezett Szegedről Siófokra augusztus 13-án. “A Fővezérség ekkortól három hónapon át, lényegében november 16-ig – a Budapestre történő bevonulásig – működött a városban” – mondta Bödők Gergely. Horthy a mai Petőfi sétányon álló Thanhoffer-villába költözött, amit a neves orvosprofesszor, Thanhoffer Lajos építtetett még 1897-ben. A fővezért a családja is követte ide, a főhadiszállásra.

Hosszas tárgyalások után a románok kiürítették a Dunántúlt, november 14-én pedig Budapestet, ahova a Nemzeti Hadsereg vonult be. Siófok november 16-án szűnt meg főhadiszállásnak lenni, amikor Horthy csapatai kivonultak a városból. A fővezér a kora hajnali órákban a siófoki állomásról különvonattal indult, hogy a román csapatok által eddigre már kiürített Budapestre érkezzen. Horthy fővárosi bevonulásával szűnt meg tehát Siófok hatalmi központnak lenni. – fogalmazott Bödők Gergely.

A későbbi években ugyan óriási kultusza nem lett ennek az időszaknak Siófokon, de meg-megemlékeztek róla. Már 1920 augusztusában ellátogatott ide Horthy, beszédet mondott a tiszteletére ácsolt diadalkapunál, este pedig harci játékokat tartottak: a Balatonon látványos tengeri csatát imitáltak, volt gépfegyver és ágyútűz-bemutató, később pedig egy csatahajónak álcázott hajót is felgyújtottak. A Horthy-családnak később Szántódon még nyaralója is lett. A fővezérről Siófokon teret neveztek el, a második világháborúban, a keleti fronton elhunyt fiáról, Istvánról pedig egy vitorlás csillagtúrát.