Szakértő: több mint három balatonnyi vizet veszít az ország évente (Infostart/InfoRádió)

A közhiedelemmel ellentétben Magyarország nem víznagyhatalom, sokkal inkább a szélsőségek jellemzik a vízháztartásunkat, mindeközben több víz folyik ki az országból, mint amennyit a folyók behoznak – mondta el a WWF Magyarország Élő folyók programjának szakértője a Zöldgömb Fesztivál online konferenciáján. Összességében folyókban gazdag, de csapadékban szegény ország vagyunk, és – az éghajlatváltozással is összefüggésben – a folyóvizeinkből mintegy 37 van kiszáradófélben, miközben két évvel ezelőtt ilyenről még nem lehetett tudni – hívta föl a figyelmet Kajner Péter, az infostart.hu híradása szerint.

A kialakult helyzetet jól mutatja, hogy a hazai mezőgazdaságban a vízhiány nagyobb problémát okoz, mint a többletvízzel, például a belvízzel kapcsolatos problémák sokasága. Kajner Péter szerint a helyzeten úgy lehetne változtatni, ha jelentősen módosulna a most vízelvezetésre koncentráló vízgazdálkodás. Körülbelül olyan mennyiségű víz folyik ki Magyarországról, mint ha a Balatont évente három és félszer lecsapolnák – érzékeltetett a szakember. Tehát a mostani módszerek az ország szárazodásához járulnak hozzá.

A mezőgazdasági területek jelenleg 2 százalékán öntöznek, ha a kormány most zajló projektje végéhez ér, ez az arány 6 százalékra nő. Az öntözés miden területen egyébként sem jelent megoldást, például az erdőgazdálkodás gondjait nem oldja meg. A WWF Magyarország szerint a mostaninál nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vízvisszatartásra, a vízmegtartó megoldásokra helyi szinten is.
A szakértő példaként nyílt vízfelületű tárolók építését, a belvízelvezető csatornák oldalágainak ideiglenes elzárását, az árterek elöntésének lehetőségét említette.

Mint magyarázta, a szántók egy részének vizes élőhellyé alakításával változatosabbá válhat a táj, a mozaikosabb szerkezetben nagyobb szerep juthatna a réteknek, legelőknek, újra megjelenthetnének a gyümölcsények (gyümölcsfákkal tarkított ártéri erdők), de többek között a halállomány is növekedhetne az ártéri gazdálkodás jótékony hatásának köszönhetően.

A Tisza mentén a vízgazdálkodás komplex átalakítására, a tájhasználat megváltoztatására a WWF Magyarország egy tudományos háttéranyagot készített – mondta el Kajner Péter. Ennek kulcsa az, hogy az agrártámogatási rendszer ne büntesse, hanem jutalmazza a víz visszatartását, a fenntartható gazdálkodást. A Tisza menti területek vízgazdálkodásáról készített javaslatokat jövő év elején hozza nyilvánosságra a WWF Magyarország – írja az infostart.hu.