Az elmúlt hetekben Balatonmáriafürdőn csúcsosodott ki a „népharag” az illegális stégbejárók felszámolása miatt. A helyi tiltakozók interneten közzétett videón is bemutatták saját vélt és valós igazukat. A HírBalaton felkérte a balatoni nádas szakértőjét, Dr. Pomogyi Piroskát, hogy reagáljon a kisfilmben bemutatottakra, amit négy részben közöltünk, esetenként fotókkal, légifotókkal. (I. rész , II. rész , III. rész .)
Az interneten megosztott videót Dr. Németh Zsolt víz- és környezetbiztonsági egyetemi tanár és Poják Csaba, Balatonmáriafürdő alpolgármestere jegyzi. (A videó érdekessége, hogy az engedély nélküli stégek fennmaradásának létjogosultsága mellett érvelő szerzők egyike egy a Balaton és a balatoni nádasok védelméért frissen alapított környezetvédő egyesületet elnöke.)
Dr. Pomogyi Piroska a balatoni nádasok felmérését vízről és légifelvételekről évtizedeken át végző hidrobiológus. Az utolsó részben a polgármester is megszólal.
IV. rész:
Videó szöveg: „Korábban, amikor még a Keszthelyi Egyetem botanika tanszék vezetőjével jártunk erre rendszeresen, a nádról, ami az ő szakterülete volt, .. mondta azt, hogy a náddal csak két dolgot nem lehet csinálni, telepíteni meg kiirtani. Mert a nád olyan helyeken is megújul, olyan helyeket is benő, hogy fogalmunk sincs hogy miért, és aztán olyan helyeken elkezd babásodni, pusztulni, hogy megint csak fogalmunk sincs, hogy miért.” „Azt látom, ezen a lejárón, közel 40 éves szintén, hogy itt él és virul a nádas. Tehát ha az ember létesít egy ilyen kis természetközeli kis lejárót, ahol 5-50 ember lejut a vízhez, ez tartósan nem károsítja a természetet.”
P.P.: Benfentesnek hangzik a beszélő úr a területen, de talán mégsem eléggé az. A Keszthelyi Egyetem botanikai tanszékén a 80-as években tanító professzor tanítványai közül hárman is részt vettünk/veszünk az elmúlt közel 30 év balatoni nádasminősítésében. A nádasminősítés alapelveit is azon a tanszéken dolgozták ki/dolgoztuk ki, aminek az alkalmazását 1984-ben kezdték a Balatonon és a Velencei-tavon. Annak továbbfejlesztett változata került bele az új vonatkozó jogszabályba is. Következetesen, azonos szempontok, és azonos iskola szerint minősítjük a nádat.
Amit a nádasok telepítéséről és kiirtásáról mond a beszélő a videóban, ma már messze nem állja meg a helyét, de egyébként akkor sem volt így..
Közelebbről megnézve azt a lejárót, ahol ezt mondja (meg több száz másikat is akár), a korábbiakban már megemlített számos hatás következménye a degradálódás, vagyis a pusztulásnak indult nádas. Különösen a nyiladék keleti oldalán, amit itt is össze lehet hasonlítani a szélvédett nyugati oldali növényzet állapotával. Ez semmiképpen nem természetközeli lejáró, mint ahogy az sem igaz, hogy azok az emberek, akik itt jutnak le a vízhez, ne károsítanák a nádast.
A videó 11.14 percétől az önkormányzati Hullámtelepi strand bemutatása. Szöveg: „ha ide lejön 800 ember, akkor itt is tömeg van, akkor megtelik. Meg kell, hogy ismételjem, Balatonmárián szezonban akár 30 ezer ember is lehet, és ez a 800 nyilván a töredéke.. Az utolsó meleg napokon .. nem is 800, hanem néha több mint ezer ember volt itt a strandon, ami komoly környezetterhelést jelent.” „A balatonkeresztúriak is ezt az infrastruktúrát használják. Itt többezer papucs szokott lenni (mutatják a bejáróstég előtti placcot).”
Galácz György polgármester nyilatkozata a HírBalatonnak: Balatonmáriafürdőn 3 ezer ingatlan található, a lakosság alig ezer fő. Ha a környékről jövőket is hozzávesszük, maximum 20 ezer ember lehet a településen egyszerre a csúcsszezonban, akiknek csak egy része fürdőzik. A település mintegy 7 kilométeres partszakaszán 7 szabadstand, és egy fizetős strand található, közel 10 ezer ember számára biztosítva legális fürdési lehetőséget illemhelyekkel, ahol szakhatóságok ellenőrzik rendszeresen a vízminőséget.
Videó szöveg: „Mindenhol, ahol a víz alatt van a nád gyökérrendszere, ott nem tud betelepülni semmilyen más idegen faj, tehát teljesen felesleges az aggódás emiatt. És ahogy ez a strand is 60-70, de inkább 80 éve itt van, gyerekkorunkban is itt volt, és látszik, hogy ugyanígy megmaradt a nádas. Tehát nem látom alapját annak a félelemnek, hogy ezek a kis strandok elpusztítják a nádast. Sokkal inkább a Balaton melletti megaberuházások vagy feltöltések. Ezekre válaszul született a nádasrendelet, és nem azért, hogy a kisembereket elzárja a nádastól.
P.P.: A hozzáértés teljes hiányát mutatja az a megjegyzés, hogy ahol a víz alatt van a nád gyökérrendszere, ott nem tud betelepülni semmilyen más idegen faj. Ez természetesen nem így van. Ráadásul azt mondja, hogy 60-70, de inkább 80 éves ez a strand itt. Hát ez sem így van. 1953-ban, 1966-ban, 1971-ben itt még leginkább nádasok voltak. 1967-ben látszik egy légifotón az első bejáró, amit a nádasban vágtak és annak a végén egy stég. 1971-ben már egy épület is van a bejáró keleti oldalán. A vízrajzi Atlaszon (1976) már jelölik a nyiladékot a korábbi egybefüggő nádasban, de strandot és feltöltést nem.
Az 1987-es légifotó látszik, hogy elkezdték a strandkialakítást, van bejáró út, stéggel a végén, és a bejáró nyugati oldalán feltűnnek kikötött csónakok, persze a nádas szélén is. A nádas egy részét feltöltötték. Azaz a strandot kb. 40-45 éve alakították ki. A nádasban. Csak a történelmi hűség kedvéért.
Ami a nádasrendeletet illeti: már a Balaton vízgazdálkodás-fejlesztési, vízminőségvédelmi intézkedései között rendelkeztek a nádasok védelméről is (2003/1983. Minisztertanácsi határozat), mert ekkor már komoly problémák voltak a vízminőséggel, a nádasok is pusztultak, de már megkezdték a Kis-Balaton Védőrendszer építését. Szó nem volt ekkor még a megaberuházásokról. Ellenben megkezdődtek a balatoni kotrások – a belső tápanyagterhelést csökkentő céllal – és a kitermelt fenéküledéket jórészt a nádasokon kialakított zagyterekre rakták. A kikotort anyaggal töltötték fel a sok kemping területét is, meg sok minden mást. Szóval megkezdődött az intenzív nádaskárosítás, nádaspusztítás, ezért volt szükség a nádasrendeletekre.
A videóban zárásul annyit közölnek a készítői, hogy most alakul meg a Balatoni Környezetvédelmi és Fürdőegyesület (azóta megalakult – a szerk.), amely a bemutatott témákkal kíván foglalkozni, „hogy hát a kisemberek is a Balatonhoz jussanak, hogy azok a lejárók, azok a jogok, amelyeket az elmúlt évtizedekben sikerült megszerezni, és amelyek eddig is harmóniában léteztek a természettel, ezeket ne lehessen hirtelen valami új jogszabály alapján visszamenőlegesen illegálisnak minősíteni (nincs új jogszabály, csak a régieknek most kezdtek el érvényt szerezni – a szerk.)… és aztán, ahogy azt már megszokhattuk a Balatonnál, feltölteni jóval nagyobb nádast, vizes élőhelyet és létesíteni rajta egy hatalmas apartmanhotelt. Hát ezeket a problémákat szeretnénk ebben az egyesületben felvállalni, jöjjön bárki bárhonnan is, a Balaton bármelyik partjáról. Itt jogi képviselet, szakértelem, botanikus, biológus, mérnök, vízügyes is lesz” – szól a videó szövege.
***
Utószó: A Balatonhoz is, mint például a focihoz, mindenki ért. A HírBalaton szemléletformálás és tájékoztatás céljából reagáltatott egy szakembert, majd az utolsó részben a polgármestert is olyan állításokra, amit a helyi társadalomban valamilyen szinten vezető emberek tettek, széles körben megosztva azokat.