Sorozat tóparti polgármesterekről, akik a helyükön maradtak – Fonyód, Alsóörs és Hévíz (Balatoni Futár)

Az országos önkormányzati választások eredményeként számos Balaton-parti településen újra elnyerték az emberek bizalmát a regnáló polgármesterek – sokan közülük immár harmadik-negyedik alkalommal. A Balatoni Futár novemberi összeállításában a több cikluson átívelő koncepciókról, a megvalósult álmokról és a további teendőkről kérdezte a polgármestereket. A sorozat kezdő részében Balatonfenyves, Gyenesdiás és Balatonboglár, a második részben Balatonlelle, Zamárdi és Balatongyörök polgármestere mesélt, a mostani, harmadik részben Fonyód, Hévíz és Alsóörs első emberén a sor.

Fonyód

Hidvégi Józsefet negyedik alkalommal választották meg Fonyód polgármesterének, így tehát törvényszerű, hogy nem csak az elmúlt tizenhárom év történéseit eleveníti fel. Tevékenységének alappillére a település költségvetésének konszolidációja és nagyívű fejlesztési tervek kidolgozása, megvalósítása.

– Rendkívül nehéz időszakban vettem át a város vezetését 2006-ban: a másfél milliárd forint adósság csődközeli állapotba juttatta településünket. Négy évig voltunk kényszerpályán: gyakorlatilag azért dolgoztunk, hogy törleszteni tudjuk hiteleinket, s egy működőképes, gazdaságos szervezeti struktúrát dolgozzunk ki. Erőfeszítéseinket siker koronázta, hiszen a második ciklusban már elindíthattunk néhány projektet: kilátó, kulturális központ, szabadtéri színpad épült, megújult a Bacsák tér, s a kormánynak köszönhetően megszabadultunk a teljes adósságállománytól.

– Nyolc év takarékos gazdálkodásának köszönhetően Fonyód megteremtette a dinamikus fejlődés gazdasági hátterét. A most zárult választási ciklusban már nem csak pályázati forrásokból, hanem önkormányzati büdzséből is tudtunk fejlesztéseket finanszírozni – olyan beruházások is megvalósulhattak, amelyekhez jelentős önerőre volt szükség. Ez történt az általános iskola és óvoda felújítása esetében is: e két intézmény hatszáznegyven millió forintos kivitelezési költségéből kétszázötven millióval vettük ki részünket.

– Turisztikai szempontból is fontos fejlesztés volt a Panoráma strand és a legendás fonyódi piac projektje – mindkét létesítmény jelentősen hizlalja a város büdzséjét. Komoly eredménynek tartom, hogy az Egészségügyi Kft. – sikeres pályázatoknak köszönhetően – közel 300 millió forintos eszközbeszerzést tudott végrehajtani, és saját forrásból is képes volt egyéb eszközök beszerzésére. A huszonkét szakrendelés mellett óriási jelentősége volt az egynapos sebészet beindításának.

– Közel félmilliárd forintból újultak meg szabadstrandjaink: mindegyik korszerűbb, esztétikusabb lett – a beruházás gyümölcsét jövő nyártól élvezhetjük igazán. Ha számokkal szeretnénk érzékeltetni az elmúlt fél évtized eredményeit, impozáns összeg jelenik meg: öt év – ötmilliárd forint.

– Úgy gondolom, ilyen volumenű fejlesztések újabb inspirációt adnak a következő évek városfejlesztésének vonatkozásában. Jövő évben birtokba vehetjük a két és fél milliárd forintból megvalósuló sportcsarnokot: ennek környezetében olyan komplexumot kívánunk létrehozni – tao-s támogatással – , mely foci-, tenisz-, és jégpályát, gördeszka parkot ölel fel. Hamarosan megkezdjük a Csiszta-fürdőt  Fonyóddal összekötő kerékpárút építését, folytatjuk a strandok korszerűsítését, 2021-ben pedig igazi balatoni kuriózum, egy üvegkilátó létesül a város legszebb panorámát kínáló részén. Megnyugtatásul: nem a magaspartra fog támaszkodni.

– A turizmust is érintő fejlesztések mellett sem feledkezünk meg az idősebb korosztályról:  korszerűsítjük az idősek házát, s nem halogathatjuk tovább a városháza modernizálását sem.

– Belterületi útjaink, járdáink felújítása is fontos számunkra, valamint jó néhány helyen a csapadékvíz elvezetését is meg kell oldanunk. Ezeket – pályázatok híján – saját bevételeinkből is meg tudjuk valósítani.

 

Alsóörs

A minőség, és nem a túlfejlesztés a cél – hangsúlyozta Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere, aki tizenhét éve áll egyfolytában a települési grémium élén, és az októberi választásokon újabb öt esztendőre élvezheti a lakosság bizalmát.

– Mindig is alsóörsi voltam, ami még a kereskedelmi főiskolai és a katonai szolgálat alatt is meghatározta gondolkodásomat, viselkedésemet. 1998-ban kerültem a képviselő-testületbe, ahol Bóka István polgármester mellett, de továbbra is egy nemzetközi tekintetben is jelentős cég kereskedelmi igazgatója voltam. Az ottani tapasztalataimat sikerrel tudtam kamatoztatni a pénzügyi bizottságban.

– 2002 őszén Bóka István bejelentette, hogy Füreden indul. Ekkor aztán többen is rám gondoltak, de eleinte hallani sem akartam róla, de a nyakamra járt a falu: idősek, fiatalok, vállalkozók, a képviselő társaim egyként kérték, vállaljam el a posztot. Beadtam a derekam, s egy ideig párhuzamosan voltam polgármester és igazgató is. 2003 januárjától azonban már csak a település vezetése kötötte, s köti le mindmáig az időmet. Igen, el kell ismernem, ez nem szakma, ám ezt is tanulni kell valahol. Ebben nagy segítségemre volt elődöm, Bóka István, a testület, a hivatali apparátus, a falubeliek. Bóka Istvántól többek között azt tanultam meg, miképpen lehet megteremteni a különféle érdekek közepette az összhangot. Nem bántam meg, s szerintem nem is szakma, hanem hivatás. Ezt nem is tudom mással indokolni, magyarázni, mint a kilenc társadalmi szervezetben betöltött térítésmentes részvételemmel. Minthogy függetlenként kezdtem, s vagyok a mai napig is, úgy érzem, ez is alátámasztja azt az egységet, ami Alsóörsre jellemző.

– Nálunk soha nem volt széthúzás, a pártpolitikai hovatartozásból fakadó ellentét sem jelentkezett, a szekeret egy emberként tolta mindig mindenki. Persze ehhez kellettek a jól megfontolt és előkészített döntések, az eredményes pályázatok, de az is, hogy például magunk, mint önkormányzat is vállalkozzunk. Mivel a turizmusból él a település, fontosnak tartjuk, hogy a forrásokat vissza kell forgatni, s ez által meg tudjuk valósítani a lakosságot érintő infrastrukturális fejlesztéseket. Ipari jellegű tevékenység nem nagyon lehet új lába a községnek, mert a Balaton-törvény szigorúan behatárol mindent. Éppen ezért térek vissza arra, hogy mi vállalkozzunk: az ABC áruháztól a strandon át a nemrégiben visszaszerzett Riviéra kempingig minden a miénk. Bízunk abban, hogy a Balaton a reneszánszát éli, s a jó adottságokat igyekszünk kihasználni. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy elsősorban a minőségre kell törekednünk, s a lakosság érdekében nem szabad túlfejlesztenünk Alsóörsöt.

– Változatlan összetételű testülettel könnyebb a dolgom, hiszen a munka nem szakadt meg, rengeteg a megkezdett projekt, beruházás. Aki ezeket ismeri, könnyebben tud együttműködni.

– Mindig is csapatban gondolkodtam, tehát fogalmazzunk úgy, hogy ezt jeleníti meg a testület, az apparátus és a mögénk állt települési lakosság. Látva azt, hogy az iskolánk tanulói létszáma fluktuál, 12 évvel ezelőtt létrehoztuk a kézilabda utánpótlásközpontot. Megújult a művelődési ház, a polgármesteri hivatal. Van mini bölcsődénk, háromcsoportos óvodánk, pályázati és saját forrásokból fejlesztettük a csapadék- és szennyvízhálózatot, utakat, járdákat újítottunk fel, két kilátónk is van, s hosszas küzdelem után pénzkiadó automatánk is. Az időseket és az óvodát, iskolát kiszolgáló konyhánkat felújítottuk, de a sportpálya, a ravatalozó is méltó, új arculatot kapott.

– Tavaszra elkészül a Veszprém – Felsőörs – Alsóörs kerékpárút, nincs messze az amfiteátrum befejezése. Pontosan körbehatárolható településfejlesztési koncepcióink vannak. Készülünk a Nemzeti összetartozás évére, az erdélyi testvértelepülésünkkel kötött szerződés 30. évfordulójára. Mindenekelőtt azt tartjuk szem előtt, hogy Alsóörs továbbra is élhető, komfortos település legyen mind a lakosság, mind a nyaralók, vendégek számára.

 

Hévíz

Hévízen immár harmadik ciklusban folytathatja a polgármesteri munkát Papp Gábor. A vezetése alatt történt nagyobb változásokról és az újabb tervekről kérdeztük.

– Külső szemlélő számára egész biztosan jól működött a település. Belülről azonban nyilvánvaló volt, hogy sok területen tovább kell lépnünk, mert a város nem használja ki megfelelően a lehetőségeit. Gondolok Hévíz külkapcsolatainak fejlesztésére, a pályázati lehetőségek kihasználásának erősítésére, vagy a városi infrastruktúra fejlesztéseinek szükségességére. Sok mindenhez a korábbi városvezetés egyszerűen nem nyúlt hozzá, ilyen volt például a Széchenyi utca rendezésének ügye, az autóbusz-pályaudvar kérdése, a városi kapcsolatok reformja. Ezekben tovább kellett lépni.

– Komoly beruházásokat tudtunk elindítani, ezek előkészítése azonban az első ciklus idejét jórészt le is foglalta. Az egyik legnagyobb feladat a Hévíz-Balaton Airport megtartása, működtetése volt. Valamint – ahogy az imént említettem – óriási feladatot jelentett a főutcánk átalakítása. Komoly beruházásként tartjuk számon továbbá az egregyi városrész megújítását, a Széchenyi utcai nagyparkoló teljes rekonstrukcióját, a közintézményekben végrehajtott állagmegóvási, energetikai korszerűsítési munkákat, a szociális területek fejlesztéseit, illetve a környezetvédelmi beruházásainkat. Úgy vélem, jó és eredményes kapcsolatot alakítottunk ki a szállodákkal, a hévízi szolgáltatókkal és a magánszállásadókkal. Utóbbi téren országosan is elismert példa lett a minőségfejlesztési pályázatunk. Megújítottuk a programkínálatot, támogatjuk az oktatási intézményeket, s a fiatalok minden korosztályát az általános iskolásoktól a középiskolásokon át a felsőoktatásban tanulókig.

– Az autóbusz-pályaudvar áttelepítése a következő nagy feladatunk, s hamarosan indul a Schulhof sétány rendbetétele, illetve a Deák tér átalakítása. Megújul a termelői piac és a nagyparkoló is. Mindezek a beruházások segítenek abban, hogy a város európai szintű kínálatot tudjon nyújtani minden téren. Továbblépni turisztikai területen a reptér nélkül nem lehet, így a Hévíz-Balaton Airport fejlesztése is elengedhetetlen. Mindezek mellett a korábbiaknál szorosabb kapcsolatot kívánunk kiépíteni Keszthellyel és Zalaegerszeggel, hiszen gazdasági, turisztikai szempontból kölcsönösen számíthatunk egymásra.