Sió: aggódnak a gazdák (delipart.com)

Valóban aggódnak a Sió-menti földeken gazdálkodók, de egészen más miatt, mint amit a napokban egyes médiumok írtak.

A Sió-csatorna teljes rekonstrukcióját követően sokkal több vizet tárolhat – olvastuk az egyik hírportálon. S ezt is: aggódnak a gazdák, mert a csatornában így a későbbiekben 10 centivel magasabb lesz a vízállás, a jelenlegi 110 helyett 120 centiméter.

Tegyük gyorsan helyre: a Balaton maximális szabályozási szintjét emelték meg februári hatállyal 110-ról 120 centire, ami nem annyit jelent, hogy 10 centivel több víz van, vagy lesz a Balatonban, hanem ha a vízszint eléri a 120 centit, akkor kerülhet csak szóba a vízeresztés a Sió-zsilipen és nem 110-nél. Továbbá, ahogyan már megírtuk, küszöbön a siófoki vízleeresztő zsilip teljes átépítése, s azt követően, 2021-től már jóval nagyobb intenzitással ereszthetik a vizet a Sióba (ezt meg fogja előzni a Sió-meder rekonstrukciója) túlságosan magas vízállás esetén és persze továbbra sem tárolni fogják a Balaton-vizet a Sióban, hanem csak levezetni.

 

Jut-e a gazdák problémáinak a megoldására a 12 milliárdból?

Ettől a gazdák még aggódnak, csak egészen más okból. Intenzív vízeresztésnél az elmúlt években, amikor már kísérleti jelleggel szintúgy 120 centin tartották a Balaton vízszintjét, számos alkalommal jelezték a csatorna menti földeken gazdálkodók az illetékeseknek: földjeik víz alá kerülnek, rajtuk lehetetlen a gazdálkodás.

A legkritikusabb 2014 őszén volt a helyzet, a rengeteg csapadék miatt. Akkor azt írták tiltakozó levelükben: az igen intenzív vízeresztés miatt a Sió vízszintje is rekordmagasságú lett, miáltal „a csatorna vízszintje a környező területek terepszintje, a levezető árkok, vízfolyások, kifolyások szintje fölé került. Emiatt a Sióból a víz a közelben fekvő területekre áramlik, megakadályozva a levezető árkok, vízfolyások működését. Ez nagy kiterjedésű, nagy fokú belvizet okoz, ellehetetlenítve a mezőgazdasági munkákat. A víz alatt fekvő földeken lehetetlenné vált a napraforgó, a kukorica betakarítása, valamint nem lehetségesek a következő évi talajelőkészítő munkák.”
Levelükben a gazdák kártérítés követelését is kilátásba helyezték. Kárenyhítésül a legnagyobb területen gazdálkodó Siómente Zrt. részéről merült fel: olyan gépekkel próbálják elvégeztetni a betakarítást, melyek rá tudnak menni a vízben álló földekre. Végül két lánctalpas rizskombájnt „szerződtetett” a társaság Mezőtúrról, illetve Kisújszállásról.

 

A Sió-menti gazdák kétségek között élnek: vajon az ő problémáiknak a megoldására is jut-e most abból a 12 milliárd forintból, amit a Sió-zsilipre és a csatorna rekonstrukciójára szánnak?

Lánctalpas rizskombájn arat a Sió-menti földeken 2014 őszén (fotó: delipart.com)

Földcsere?

Hadházy Árpád, a tolnai agrárkamara elnöke szintén 2014-ben arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy az érintett vizes területeket kivonják a mezőgazdasági művelés alól. A tolnai kamarai elnök információi szerint a gazdálkodók belemennének egy földcserébe is, például állami földek igénybevételével.

 

Tározókba a Balaton vizét!

A gazdák egyébként azt is el tudnák képzelni, hogy ne csak a Balaton medrében tárolják a tó vizét, illetve ha sok, leengedjék a Sión. Szabó Tamás, a Magosz somogyi vezetője azt mondta a minap: a tó környékén megoldás lehetne, ha a Balatonból leengedett vizet tározókba vezetnék, majd szárazság idején onnan lehetne öntözni – írja a delipart.com.

 

A hirbalaton.hu tavaly nyár végén írt arról, miként tervezik csökkenteni a Balaton megemelt vízszintjének hatásait. Egyik vízszintemelésről szóló közmeghallgatásokon Nagy István, az ÖKO Zrt. műszaki igazgatója elmondta, az intézkedések fontos eleme a Sió-zsilip hamarosan megkezdődő átépítése. Mint arról beszámolt, a Sió-csatorna felső és középső szakaszának megfelelő védelme minimum 30 milliárd forintba kerülne, aminél sokkal olcsóbb, mintegy 800 millió forintból megoldható megoldás lenne a Sió-menti területek megváltása, vagyis állami felvásárlása, művelési ágának megváltoztatása, és vizes élőhellyé alakítása a mostani mezőgazdasági művelés helyett. (A hirbalaton.hu információi szerint természetvédők és szakhatóságok is szorgalmazzák már jó ideje az érintett 300-500 hektárnyi terület állami megváltását, az illetékes agrártárcánál a “labda” jó ideje.)