Az őszi időszak talán a legszebb és a legaktívabb a túrázás szempontjából. Ilyenkor is népszerű a természetben alvás (sátorozás). Ahhoz, hogy valahol sátrat verjünk, fontos, hogy megismerjük az alapvető szabályokat és a törvényi hátteret. Ebben Patocskai-Lunk Eszter, a Bakonyerdő Zrt. kommunikációs vezetője volt a veol.hu segítségére.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországon legálisan vadkempingezni, nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy igen vagy nem. Sokan kiválasztanak egy helyet a térképre mutatva, hogy abban az erdőben, annak a pataknak a partján, azon a tisztáson, tóparton szeretnének sátrat állítani vagy éppen kisebb társasággal táborozni.
De mit is értünk vadkempingezés alatt?
– Kempingezés alatt sokan a sátrazást értik, de a szabályozás szerint a kint alvást jelenti – hívta fel a figyelmet a Bakonyerdő Zrt. kommunikációs vezetője. – Ha kint alszunk az erdőben, természeti környezetben, bivakolunk, sátrazunk vagy függőágyban alszunk, az mind vadkempingezésnek számít. Pontosabb értelmezés szerint a kempingezés – beleértve a sátorozást is – minden olyan formája vadkempingezésnek minősül, amely során táborhelyünk, illetve éjszakázóhelyünk olyan területen (jellemzően természeti területen) fekszik, amely hivatalosan nem minősül kempingnek vagy nomád táborhelynek, a civilizációtól, a lakott területektől pedig rendszerint távol esik.
A vadkempingezésnek vannak íratlan és írott szabályai, amelyekkel érdemes és ajánlott tisztában lenni, mielőtt eltöltünk egy éjszakát a szabadban.
– Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (Erdőtörvény) értelmében az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport- vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az erdőtörvényben foglaltak alapján elrendelte. Üdülési, sportolási, kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri – mutatott rá Patocskai-Lunk Eszter.
A természetjárók számára kifejezetten fontos információ a törvény azon paragrafusa, amelynek értelmében az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni.
– Az erdőtörvény egyértelműen kimondja, hogy 24 órát meg nem haladó időtartamra viszont a törvény értelmében engedélyre nincs szükség, azaz, ha szombaton elmegyünk kirándulni és másnap elhagyjuk az erdő területét, akkor nem kell külön engedélyt kérni, vagy bejelentést tenni. A kellemetlenségek, konfliktushelyzetek elkerülése érdekében azonban minden esetben javasoljuk az érintett terület tulajdonosának és vadgazdálkodójának tájékoztatását – tette hozzá a kommunikációs vezető.
A cikk folytatása itt elolvasható.