Rendkívüli munkajogi státusz bevezetését javasolják a vendéglátók (turizmus.com)

A munkáltatókat és a költségvetést egyaránt kímélnék a Magyar Vendéglátók Ipartestülete által korábban a döntéshozókhoz eljuttatott javaslatok, amelyek a munkaerő megtartását célozzák a koronavírus-járvány miatt ellehetetlenülő ágazatban.

A vendéglátóhelyek nyitva tartási idejének korlátozását követően az üzletek jelentős része ki sem nyitott a vendégek hiánya miatt. A kijárási korlátozás pedig teljes üzletbezárásokhoz fog vezetni (kivétel elvitel és házhozszállítás) – olvasható az MVI döntéshozókhoz eljuttatott levelében, amelyet a turizmus.com idéz.

A vállalkozások bevétel nélkül, munka nélkül gyakorlatilag nem tudnak bért fizetni a munkavállalóknak, így rövid időn belül tömeges elbocsátásokra kerülhet sor az ágazatban. Nincs munkajogilag olyan státusz, amelyben 3 hónapon keresztül munkavégzés nélkül megtartható az alkalmazott munkavégzés nélkül, úgy, hogy a társadalombiztosítási jogviszonya megmaradjon, és a létfenntartásához egy minimális szociális támogatást kapjon. Mindemellett ne terhelje a munkaadót és munkavállalót egyéb járulékokkal, szja-val és egyéb adókkal – szögezi le az MVI.

A Magyar Vendéglátók Ipartestület ezért a következőket javasolja:

  • A munkaadók rendkívüli munkajogi státusz keretében (a veszélyhelyzet időtartamára) bérfizetés helyett szociális támogatásban részesíthessék a munkavállalókat. A támogatás összege előreláthatóan három hónapig 100 ezer Ft havonta munkavállalónként.

A munkaadó később az ezen a címen kifizetett szociális támogatásokat (a következő 3 éven keresztül) a szociális hozzájárulási adóból levonhatná. Az adómentes támogatáson kívül az egészségügyi szolgáltatási járulékot, maximum havi 7710 Ft-ot fizetne a munkaadó a munkavállalók biztosítási jogviszonyának fenntartása érdekében.

Azon munkaadók, akik nem rendelkeznek eredménytartalékkal a támogatások kifizetéséhez, azok számára biztosítson az állam pénzügyi támogatást (pl. Széchenyi Pihenőkártya vagy kamatmentes hitel keretében). Az így kifizetett összeget – a fenti esethez hasonlóan – a vállalkozó a későbbiekben szintén levonhatná a szociális hozzájárulási adóból.

A vonatkozó javaslat az MVI szerint egyaránt előnyös lenne a munkavállalók, a vállalkozások és az állam számára:

A munkavállalók a munkaviszonyuk megtartása mellett meg tudják venni az alapvető élelmiszereket a szociális támogatásból. Nem tesszük ki a munkavállalókat a munkanélküliséggel járó stressznek. Erősödne a munkavállaló lojalitása a cég felé, és biztosítva érezné a létfenntartását.
A vállalkozás a kulcsfontosságú pozíciók és a munkaerő megtartásával azonnal újraindítható. Ezzel a munkaadó kifejezi a szociális érzékenységét a munkavállaló felé, és kevesebbe is kerülne neki, mint az elbocsátás.
Nem szakadna az állami ellátórendszer nyakába több százezer munkanélküli, átmenetileg a munkaadó finanszírozná a szociális támogatások kifizetését (100.000 Ft/fő/hó), vagy saját erőből vagy kamatmentes hitelből fedezve. Mindezt az állam a veszélyhelyzet után 3 éven keresztül szociális adó jóváírásával honorálná.

  • A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 3. és 4.§-a az érintett ágazatok tekintetében a munkabérterhek kedvezménye mellett vonatkozzon az szja-mentességre is, és az érvényessége 2020. december 31-ig legyen hatályos.
  • A kialakult helyzetben fontosnak tartják a 61/2020-as Korm. rendelet módosítását, így a kata alóli mentességre jogosultak körének bővítését (teljes vendéglátás TEÁOR 56), illetve vállalkozói formától függetlenül az ágazati besorolás egységes alkalmazását, elsődlegesen TEÁOR és ÖVTJ főcsoport alkalmazásával.
  • A helyben fogyasztásra érvényes kedvezményes (5%-os) áfakulcs átmenetileg (a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig) az elvitelre történő értékesítés és a házhoz szállítás esetén is alkalmazható legyen a vendéglátóhelyek számára – javasolja a Magyar Vendéglátók Ipartestülete.