Az idei nyár az elmúlt időszak legerősebb UV-sugárzású időszakai közé tartozik. Ez állapítható meg az Országos meteorológiai Szolgálat közel két és fél évtizedre visszatekintő UV sugárzási mérési adatsorából, melyben Siófok és Keszthely adatai is jól láthatók.
Idén a nyári ózonhiány kiemelkedően nagy volt, amit a gyakoribb nyári mediterrán beáramlás, vagy klímánk „mediterránosodása” okozott, ami szükségszerűen gyakoribb és sok esetben jelentősebb nyári ózonhiányt és erős UV sugárzást eredményezett.
A nyári időszak (május–augusztus) alatti teljes UV besugárzási energiát tekintve a besugárzási tabella első harmadában van, de például Kékes e nyári UV besugárzása a negyedik helyen, Kecskemété pedig a második helyen áll a 23 nyár rangsorában.
Annak tekintetében, hogy a napi maximális érték hány napon érte el a figyelmeztetési küszöböt (7,5 UV Index), 2017 nyara 43 nappal az ötödik a 23 év rangsorában (2015, 2012, 2016 és 2000 előzi meg). De mit szűrhetünk le ezekből az információkból?
Elsőként nyilván azt, hogy továbbra is kiemelt fontosságú az UV sugárzás nagypontosságú mérése, az adatok nyomon követése és vizsgálata. A lakosság számára pedig ennek az az üzenete, hogy mindenkinek (és elsődlegesen a 18 év alattiaknak) fokozottan kell ügyelni a napon tartózkodásra a nyári időszakban és figyelni kell az OMSZ honlapján, valamint a Meteora mobil alkalmazásban megjelenő, a másnapra vonatkozó UV előrejelzést. A további konzekvenciák már inkább szakmai szempontból érdekesek.
A 2017-es nyár rekordközeli ózonhiánya azt is jelenti, hogy ha kicsivel kevésbé felhős, vagy aeroszolban valamivel szegényebb lett volna ez a nyár, akkor új nyári UV besugárzási rekord is születhetett volna
Az alábbi ábrán láthatjuk a nyári időszakra számolt teljes UV besugárzási energia értékeinek 1995 és 2017 közti menetét.
Az országos Meteorológiai Szolgálat weboldalán további konzeknciák is olvashatók, melyek már inkább szakmai szempontból érdekesek.