A balatoni nemzeti park hajdan bivalyokat mentett (zaol.hu)

Ha nincs a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, akkor ma nem létezne bivalyrezervátum a zalai Kápolnapusztán, sőt valószínűleg magyar genetikájú bivaly sem az országban. A szakemberek több mint 20 éve a vágóhídról mentettek ki néhány Festetics vérvonalú egyedet, ezzel alapozva meg a mai állományt. A történetet Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára elevenítette fel a zaol.hu-nak nyilatkozva.

 

Emlékeztetett, amikor 1997-ben csődbe ment az állami gazdaság, az utolsó magyar genetikájú bivalygulya állatait vágóhídra szánták, a nemzeti park munkatársai szinte az utolsó pillanatban, a halál torkából mentették ki, vásárolták meg őket. Ma már több száz egyed él az ország különböző pontjain, és komoly munkát is végeznek, hiszen karbantartják azokat a vizes élőhelyeket, ahová se gépekkel, se más állatokkal nem lehet bemenni, fogalmazott a politikus.

– Több mint 40 éve, 1973-ban létesült az első nemzeti park igazgatóság a Hortobágyon, és 2002-ben az utolsó, a tizedik az Őrségben – mondta Rácz András –, s ezzel olyan hálózat jött létre, amely az egész országot lefedi. Kevés olyan állam van, amelyben ilyen erős a természetvédelmi rendszer. Ám nem gondolkodhatunk rezervátumszemléletben, hiszen Magyarország egyedülálló táji örökségének bemutatására egyre nagyobb az igény. Ma a turisták nemcsak a Balaton-parti strandokon töltik az idejüket, hanem egyre inkább a természetközeli, aktív kikapcsolódást keresik.

És ebben egyre nagyobb a szerepe a nemzeti parkoknak, hiszen a hazai ökoturizmus felét az igazgatóságok adják, mintegy 350 létesítményt működtetve. Ezekre a helyszínekre évente 1,6 millió látogató érkezik, ebből 200 ezer a környezeti nevelést célzó programokra érkező gyermek. Kiemelkedik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelynek bemutatóhelyeit 500 ezren keresik fel egy-egy esztendőben.

– A hazai táj és a természeti környezet a nemzeti identitásunk alapja – szögezte le az államtitkár. – Ha hazánkra gondolunk, akkor
valamilyen tájképi elem sejlik fel előttünk, az igazgatóságok pedig ezeket az értékeket óvják és ismertetik meg minél több emberrel.
A munka látványos része az ökoturizmus, ám arra sokkal kevesebb figyelem irányul, hogy mi történik a háttérben, folytatta Rácz András. A fő feladat ugyanis a védett területek, élőhelyek és fajok védelme, megőrzése, illetve a leromlott élőhelyek rekonstrukciója.

– Az elmúlt hétéves uniós pénzügyi ciklusban 38 milliárd forintot költöttünk természetvédelemre, ezt a nemzeti parkok 92 projektre használták fel, s ennek eredményeként mintegy 100 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát – fogalmazott a szakpolitikus a zaol.hu-nak.