Társadalom

A BKÜ-ben a születések és a halálozások egyenlege évtizedek óta negatív, azaz többen halnak meg a térségben élők közül, mint ahányan születnek. A népesség élve születés és halálozás (természetes népességváltozás) egyenlege a lakosság nagymértékű öregedésével társul.

A népességfogyatkozás várható mértékében az üdülőkörzet népessége mégsem csökken. Az állandó népesség számának a várható népességcsökkenési tendenciával szemben megfigyelt változása a nemzetközi és az országhatáron belüli vándorlás összhatásában pozitív egyenlegével magyarázható.

7. ábra
Népességöregedési tendenciák a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

tarsadalom-1

A külső és belső vándorlás során keletkező térségi népességnyereség azonban életkori összetétel szerint inkább az idősebbek felé mutat, vagyis öregedést fokozó hatást fejt ki, ami a fiatalabbak állandó foglalkoztatási igényével kiegészülve (amely igényt a foglalkoztatás-munkanélküliség térségen belüli ciklikus ingadozásai a közfoglalkoztatási program csillapító hatásai ellenére még mindig hangsúlyoznak) azok elvándorlási hajlandóságával társul. Ezek együtthatása a teljes függőségi ráta értékének növekedését okozza.

Az üdülőkörzet népessége országos átlagnál magasabb öregedettségének tényét támasztja alá a legalább 8 általánost végzettek aránya a tizenötödik életévüket betöltött népességhez képest.

Ez az érték Magyarországon a 2011-es népszámlálás alkalmával 95,1 % volt, az üdülőkörzeten belül 92,8 %. Az országos értékhez képest mért alacsonyabb arány közvetett módon szintén a legidősebb generációk országos átlagnál jelentősebb halmozódását támasztja alá, hiszen az idősebb generációk körében magas a 4-6 osztályos, vagy annál alacsonyabb általános iskolai végzettség.

8. ábra
Állandó és ideiglenes vándorlás különbözősége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

tarsadalom-2

A helyi lakosság országos átlagnál gyorsabb elöregedése a nyugdíjjogosultság feltételének fokozatos és egyre jelentősebb arányú kiterjedését jelenti, miközben az országos foglalkoztatottsági helyzetnél a turizmusgazdaság ciklikusan magasabb munkaerőigénye miatt időszakos jelleggel kedvezőbb helyzet alakul ki, ami a 2010 előtti munkanélküliségi támogató rendszerrel kiegészülve az országos jellemzőknél hatékonyabb túlélési stratégiákat biztosított az egyébként rászoruló lakosság részére.

2010-ben megkezdődött a munkanélküliségi rendszer átalakítása, aminek keretében a segélyezési rendszer helyébe a munkába állítás preferálása került előtérbe, ennek megfelelően csökkent a munkanélküli ellátás időtartama és összege, viszont radikálisan növekedett a közfoglalkoztatási programba bevont személyek száma. Ez végeredményben a munkanélküliségi ráta jelentős mérséklődését eredményezte, ugyanakkor nem kezeli megnyugtató módon a térség foglalkoztatási helyzetét.

A lakosság egzisztenciális helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen folyamatok egy része a 2010 előtti állapotokhoz köthető. Ezt támasztja alá az adott évben forgalomba hozott új személygépkocsik ezer állandó lakosra jutó számának változása. Ez az érték 2000 és 2004 között növekedett, majd 2005-től csökkent, amely csökkenést a világgazdasági válság okozta hatások tovább fokoztak. Míg 2003-ban ezer lakosra 27, 2010-ben már csak alig 6 forgalomba helyezett új személygépkocsit figyelhetünk meg.

2010 és 2013 között az indexé jelentős növekedése figyelhető meg, 2013 év egészére számolva csaknem 14 üzembe állított új személygépkocsi jut minden ezer lakosra. Ez utóbbi érték a 2000 évi szintnek felel meg.

9. ábra
Első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik 1000 lakosra vetített aránya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben

tarsadalom-3

Az üdülőkörzet kistérségi HDI indexe továbbra is jelentős fejlettségi különbségekre mutat rá. Magyarország HDI index értéke 2007-ben 0,879. Ebben az évben Budapesttel együtt 18 olyan kistérség volt, ahol a HDI értéke az átlagnál magasabb, ebből öt, Balatonfüred, Keszthely, Hévíz, Siófok és Veszprém (egy része) a BKÜ területén található. Ezzel párhuzamban két Balaton térségi kistérség, Pacsa és Lengyeltóti HDI értéke 0,8-as szint alatt volt. Ezeknek a kistérségeknek a HDI értéke jóval az országos átlag alatti, így a leghátrányosabb kistérségek közé sorolhatók.

A HDI számítások alapját képező legfrissebb adatok alapján országos átlag feletti HDI index a Balaton térségének észak-keleti súlypontján jelenik meg, Balatonfüred, Balatonalmádi, Veszprém kistérségek metszeteiben. Alapvetően kedvező, a negyedik kvintilisbe sorolható, magas fejlettségi index értékek mutathatók ki Veszprém és Zala megyék üdülőkörzetet érintő kistérségeiben, illetve Siófok kistérségben is.

Az üdülőkörzet alapvetően kedvezőtlen HDI mutatói továbbra is Somogy megyei kistérségeket körvonalaznak, az alsó kvintilisbe sorolható HDI értékek Lengyeltóti és Pacsa, esetében igazolhatók, de nem sokkal kedvezőbb a fejlettségi mutató értéke Marcali kistérség esetében sem, miközben a déli parthoz sorolható kistérségek, mint Fonyód, vagy Balatonföldvár csak átlagos HDI indexen zártak.

10. ábra
Az emberi fejlettség index (HDI) alakulása Magyarország kistérségeiben
2012-es adatok alapján

tarsadalom-4

A születéskor várható átlagos élettartam, ahogyan az országos tendencia alapján is megállapítható, növekvő jellegű, a nőké lényegesen magasabb a férfiakénál. A magasabb HDI értékkel rendelkező kistérségekben szignifikánsan magasabb, mint az alsó két kvintilisbe sorolható kistérségekben élőké, ezzel együtt itt is növekedés figyelhető meg. A Pacsa kistérségben élő férfiak születéskor várható átlagos élettartama volt 2008-ban a legalacsonyabb 66,4 év, legmagasabb érték 73,8 évvel a Balatonalmádi kistérségben élő férfiaké volt.

11. ábra
Születéskor várható élettartam alakulása BKÜ kistérségenként
2008-2012 összehasonlításában

tarsadalom-5

A Pacsa kistérségben élő férfiak átlagos élettartama négy évvel később 70,93 évre módosult, ugyanakkor a Balatonalmádi kistérségben élőké 74,7 évet ért el, vagyis csak kisebb mértékben növekedett. 2012-ben a Hévíz kistérségben élő férfiak születéskor várható élettartama volt a legmagasabb, meghaladta a 76 évet.

A nők születéskor várható élettartama 2008-ban Marcali kistérségben mutatkozott 74,6 évvel a legalacsonyabb szinten, a legmagasabb, csaknem 81 éves átlagérték érték Balatonfüred kistérségben figyelhető meg. 2012-ben Marcali esetében 76,2 évre módosult a nők születéskor várható átlagos élettartama, a legmagasabb érték 81,1 évvel. Balatonföldvár kistérség esetében látható.

Az üdülőkörzet civil aktivitása továbbra is töretlen. Az ezer lakosra jutó civil szervezetek száma (2013:7,9) az elmúlt egy évtizedben rendre meghaladja az országos értéket (2013:6,4), de még az üdülőkörzet átlagánál is magasabb a közvetlen Balaton parti települések ezer lakosra jutó NGO- indexe (2013:8,9).

Számottevő a speciálisan a BKÜ-be települt, vagy telepített intézmények száma is. 2000-ben hivatalos kezdeményezésre 13, alulról jövő civil kezdeményezés alapján további 4 ilyen szervezetet azonosítottunk. 2011-ben a BKÜ-ben

  • hivatalos kezdeményezés alapján 12 szervezet (mivel időközben jogutód nélkül megszűnt a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság),
  • alulról jövő civil kezdeményezés alapján 5 szervezet (időközben létrejött Balatoni Regionális TDM Szövetség) működött.

Indikátorként alkalmaztuk a Balaton Fejlesztési Tanácsban szavazati joggal rendelkező, az üdülőkörzethez területi értelemben térséginek tekinthető szereplők arányát a BFT-ben szavazati joggal rendelkezők összlétszámához képest. Több mint egy évtizedes viszonylat alapján a BFT taglétszáma, összetétele többször is megváltozott, adott esetben egyazon éven belül többször is. A BFT megalakulásától kezdve 2004-ig a kistérségi, megyei delegáltak abszolút többséget alkottak a mindenkori kormányzat minisztériumi, regionális és térségi delegáltjaihoz képest. A BFT tagsági összetételének átalakulása ezt követően a kormányzati szereplők abszolút túlsúlyát eredményezte, amely állapot változó összetételben, de egészen a BFT 2012. február 24-i teljes megújulásáig tartott.

A BFT 2012. februári átalakulását követően a szervezet szavazati joggal rendelkező tagságát gyakorlatilag a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet magába foglaló három megye közgyűlésének elnökei, illetve azok egy-egy delegáltja, valamint a kormány képviseletében a BFT elnöke alkották.

A Balaton Fejlesztési Tanács összetételében 2014. február 28-án újabb változás következet be. A Tanács tagsága bővült a kiemelt térség fejlesztésében érintett ágazati operatív programok szakmai végrehajtásáért felelős miniszterekkel, illetve a miniszterek által delegált szavazati jogú képviselőkkel. Ennek megfelelően a Tanács tagsága az üdülőkörzetet érintő megyei önkormányzatok elnökein, az elnökön, valamint a megyék egy-egy képviselőjén túl a Nemzeti Fejlesztési Miniszter, a Nemzetgazdasági Miniszter, az Emberi Erőforrások Minisztere, és a Vidékfejlesztési Miniszter képviselője, mindösszesen 11 fő vesz részt.