Közlekedés

Az elmúlt másfél-két évtizedben a Balaton térségében számottevő közúthálózat fejlesztés zajlott le. Az üdülőkörzet településein adott évben új burkolattal felújított szakaszainak (felületi bevonatok, nagyfelületű beavatkozások, kátyúzás nélkül) hossza az 1990-es évek második felétől az ezredfordulóig növekvő, ezt követően trendjellegében mérséklődés mutatkozik. A mérséklődő tendenciát megtöri a 2008-as év, amikor a vizsgált több mint két évtizedes periódus csúcsértékéhez közelítő gyakoriságnövekményt írhatunk le. A térség településein az újonnan épített útszakaszok hossza (új építésű útszakaszok, teljes pályaszerkezet csere, körforgalom stb.) szintén a vizsgált időszak első fél évtizedében volt a legmagasabb, ezt követően lényegesen mérséklődött. Új út építése 2012 és 2013 során a 71 sz. főút Keszthely elkerülő, illetve Balatongyörök metszetében, 2013 során a 75 sz. főút kapcsán Keszthely-Alsópáhok, szintén 2013-ban a 760 sz. főút esetében Hévíz körforgalmú csomópont esetében teljesült. Ez utóbbi útszakaszon 2014-ben is folytatódtak az építési munkálatok. Az elmúlt három évben jelentős, nagyfelületű útfelújítási munkák, vagy forgalomtechnikai, közlekedésbiztonsági beavatkozások Vindornyaszőlős, Szentgyörgyvölgy-Zalacsány, Keszthely-Várvölgy, Zalaapáti, Balatongyörök, Lulla, Balatonendréd, Balatonszentgyörgy, Marcali, Galambok, Fonyód, Lengyeltóti, Balatonboglár, Kötcse, Som és Kapoly térségében zajlottak.

A század- és ezredforduló éveiben megvalósult vasúti felújítási munkálatokat követően a Balaton térségét érintő legfontosabb beruházás a Horvátországig terjeszkedő Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr 236 km-es vasúti pályaszakasz felújítása, illetve részleges szakaszokban új vágánysor építése. A Balaton térségi kötött pályás vasútfejlesztési projektelemek 2012 decemberében kiemelt kormányprogram minősítést nyertek, a felújítási munkálatok több megvalósítási ütemezési pont szerint több szakaszban lebonyolítva 2014-ben kezdődtek meg. A közlekedésfejlesztési megoldásoknak köszönhetően jelentősen gyorsulhat majd vonatközlekedés, rövidülhetnek a menetidők, javulnak a vasúti közlekedés minőségi feltételei. A vasúti közlekedésfejlesztéssel kapcsolatban a vasútállomással rendelkező Balaton térségi települések több mint kétötödében került sor állomásépület zömében részleges, vagy egészleges felújításra, akadálymentesítésre, illetve az épület vizesblokkjának korszerűsítésére. Ezek a munkálatok összességében igen nagy időskálán mozognak, mintegy 30 évet fognak át, vagyis több esetben egy már megvalósult felújítási munkát időközben akár újra is el kellett végezni.

A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) által szolgáltatott forgalmi adatok szerint a Balatonon regisztrált utasforgalom az ezredfordulót követő évtizedes periódus alatt összességében mérséklődő tendenciát mutatott, ehhez képest 2010 évtől forgalomnövekedés detektálható. A személyhajó utasforgalom mérséklődése nem egyenletes csökkenés következménye. A vizsgált időszak jelentős volumencsökkenése 2000 és 2005 között következett be, amikor az évi egymillió szállított utas feletti forgalom 700 ezer fő alá csökkent. 2006 és 2008 között közel 75 ezer fős növekedés következett be az utasforgalomban, amit a következő években ismét jelentős visszaesés követett. A vizsgált periódus legalacsonyabb utas szám gyakorisága 2010-ben mutatkozott, ehhez képest a következő naptári évben tízezer főt meghaladó, az azt követő évben a 2010 évi bázisértékhez viszonyítva pedig már több mint 21 ezer utassal többet regisztráltak. Ahogy a személyhajózásban, úgy a kompok által szállított utasok számában is jelentős forgalommérséklődés tapasztalható az ezredfordulót követő évtized első felében, a látható trend gyakorlatilag leképzi a személyhajózás utasforgalmában tapasztaltakat. Összességében a kompok utasforgalma minden vizsgálati évben jelentősem meghaladta a személyhajózásban kimutatott utasforgalmat.

A kompok által szállított utasok forgalmában a 2005-2006 évi forgalomgyakoriság szintekhez képest a következő néhány év javulást hozott, amit ismét forgalomcsökkenés követett. 2010, 2011 és 2012 évek összehasonlításában, ahogy a személyhajózásnál, úgy a kompközlekedés utas és járműforgalmában is a javulás jelei mutatkoztak. A 2012 évi gyakoriságokhoz képest 2013-ban kismértékű visszaesés mutatkozik, amit 2014 évben újabb gyakoriságemelkedés követ.

A vízi utasforgalom rendelkezésre álló részletes adatai szerint az elmúlt fél évtized periódusa alatt a menetrendi hajóforgalom szállított utas száma 442 ezer és 503 fő közötti sávban szóródik, relatíve egyenletes. A sétahajók utasforgalma 132 ezer és 145 fő között mozog az első 4 naptári évben, a 2014 évben jelentkező 172 ezer főt meghaladó forgalom jelentős növekmény, de trendnek még nem tekinthető.

1. ábra
Vízi utasforgalom éves alakulása 2010 és 2014 között

kozlekedes-1

A teljes utasforgalom legjelentősebb része a kompok utasforgalmából kumulálódik, ez jól szemlélteti, hogy a kopok utasforgalma évről évre magasabb, mint a személyhajózásban regisztrált utasforgalom gyakorisága összesen. A komp utasforgalom, hasonlóan a teljes utasforgalom teljes gyakoriságához a legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a tíz évvel korábbi időszak utasforgalmi adataihoz illeszkedő nagyságrendet mutat.