Rengeteg ismert költemény kapcsolódik a Balatonhoz. Íróink, költőink nemcsak a Balaton gyönyörűsége miatt, hanem a szerelem miatt is gyakran időztek a térségben. A zaol.hu a magyar irodalom öt nagy alakját emelte ki, bemutatva teóriákat is arról, kitől, honnan ered a Magyar Tenger kifejezés.
2. Szabó Lőrinc is a Balatonnál keveredett egy életre szóló szerelmi kalandba. Titkos balatoni hétvégéken és külföldi utazásokon találkozott felesége barátnőjével, a szintén házas Korzáti Erzsébettel. A költő felesége egy versből jött rá férje érzelmeire és öngyilkosságot kísérelt meg. Bár a szeretők ekkor szakítottak, néhány év múlva folytatták a titkos viszonyt. Balatonföldváron találkozgattak, itt írta A földvári mólón című versét. 1949 telén Szabó Lőrinc Hévízen pihent, Erzsébet itt is meglátogatta. A Képzelt képzeleteddel című vers kéziratát a költő levélként küldte el szerelmének. A 25 évig tartó titkos viszonynak Korzáti Erzsébet öngyilkossága vetett véget 1950-ben.
3. Nagyszerű írónk, Karinthy Frigyes a Balatont, illetve Siófokot is szülőföldjének tartotta. Imádta a fürdőtelep zsivaját, a vendéglők kiskocsmai hangulatát, a kártyázásokat és a kaszinók éjszakai életét. Gyermekeit már a tanév végén leküldte a városba, később csatlakozott ő is. Karinthy sorra járta a déli part szórakozóhelyeit, ahol felolvasóesteket tartott. A család évről évre a Vitéz-panzióban szállt meg. 1938 augusztusában ebben a panzióban érte a halál, agyvérzést kapott. Egész alakos szobra a siófoki Rózsakertben áll, az üdülő falán márványtábla őrzi emlékét.
4. Móra Ferenc Balatonföldváron kezdte írni híres regényét, az Aranykoporsót. A csendes, de boldogtalan házasságban élő író Balatonföldváron találkozott a házasodni készülő, 30 éves Kalmár Ilonával. A Kicának becézett nővel Mórának másfél évig tartó, titkos, vad szerelmi viszonya volt. Az író ennek hatására kezdett el erotikus szerelmes verseket írni. Kica a rádióból értesült Móra haláláról, közös titkukat egész életén át őrizte.
5. A leghíresebb balatoni tragédia Balatonszárszóhoz kötődik. 1937. december 3-án József Attilát a szárszói pályaudvaron egy tehervonat halálra gázolta. Máig nem tisztázott, hogy baleset vagy öngyilkosság történt. A költő egyébként többször pihent Etus nővérénél a településen. Emlékét ma köztéri szobor és múzeum őrzi a városban.
Honnan ered a Magyar Tenger kifejezés?
Több tudományos verzió is létezik:
A: Manapság is forgalomban vannak magyarázatára, keletkezésére különböző próbálkozások, például a Magyar Televízió „Főtér” című műsorában (2007. nov. 11-én) a következő hangzott el: „Siófok nyaranta a déli part fővárosa. A patinás üdülőhelyen 1878-ban készült az első fürdőház, amelynek feliratáról – Magyar Tenger – terjedt el a Balaton máig is élő elnevezése”. A világhálóra is fölkerült. Más idegenforgalmi fórumokon és rádióadókon a költő Pálóczi Horváth Ádám a névadó, pl. MR1 – Kossuth Rádió: „Ha a Balatont »magyar tenger«-nek nevezzük, őt idézzük, ő vezette be ezt az elnevezést” (250 éve született Palóczi Horváth Ádám költő, népdalgyűjtő. Vasárnapi újság, 2010. 05. 16. 16:34). A Wikipédián ugyancsak az olvasható, hogy Pálóczi „A Hol-mi köteteinek (1–3, 1788–1793) számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először »magyar tenger«-nek”.
Pálóczi Horváth Ádám felesége révén, akinek Balatonfüreden voltak birtokai, került a Balaton mellé. Az 1783 és 1797 között Füreden élő író és költő, tudós csillagász, földmérő, igazi polihisztor volt, neki köszönhetjük Füred első térképét is. Szintén ő volt, aki elkészítette a Magyar Tudós Társaság tervét. Nyelvünk elhivatott művelője – barátjával, Kazinczyval szemben – azonban a nyelvújításban ortológus. 1785-ben verses levélben üdvözölte Révai Miklóst nyelvi törekvéseiért (RÉVAI 1787). Nyomtatásban is megjelent verses levél az „Egy szép Asszony mentsége, kit a Balaton látogatóba menni nem engedett” című (Hol-mi III.). Felesége, Oroszi Julianna egy ízben félt átkelni Füredről a viharos Balatonon, hogy a szántódi vendégségre eljusson. Ebben említi a kis tenger-t:
„Habjai országunk kisded tengerének
A partokon olyan rémülést szerzének…”
1789. februárjában verses levelet írt Kazinczyhoz (Hol-mi II.), Füredet próbálta vonzóvá tenni a költőtárs előtt. Így dicséri: „Előtte tengert termesztett, háta megett hegyeket,
Mellyek fákkal kiesítik s szőlőkkel a bérczeket.”
B: Prózában, versben, útikönyvekben számtalan helyen hasonlítják tengerhez a Balatont. A tenger-metafora felbukkanásával foglalkozó két szerző, Lipták Gábor és Zákonyi Ferenc a költőt, Pálóczi Horváth Ádámot (1760–1820) tartotta eleinte az elnevezés alkotójának (LIPTÁK–ZÁKONYI 1957: 3). A szerzők többek között „A magyar tenger keresztapja” című cikkükben (ZÁKONYI–LIPTÁK 1956) lelkes nyomozás után azt írják, hogy a költő adta a tónak a Magyar tenger nevet, és hírét elterjesztette az országban. Egy 1787-ben megjelent versében olvasható először szerintük. Zákonyi Ferenc saját – korábbi – állításával ellentétben már 1960-ban idézi Kazinczy néhány sorát, amely Pálóczi elsőbbségét kizárja (ZÁKONYI 1960). 1988-ban kikel a „hiedelem” ellen, amely tudatlanul Pálóczitól eredezteti az elnevezést, „pedig ez tévedés, mert jó barátja és példaképe, Kazinczy Ferenc már jóval
előtte (…) leírta ezt a jelzőt” (ZÁKONYI 1988: 622)
C: A „Magyar ország geographica” Kazinczy első nyomtatásban megjelent műve (KAZINTZY 1775), az akkor 16 éves pataki diák Magyarország földrajzát választotta témául. E könyv 5. lapján olvasható: „a Balaton, melly, mivel igen hosszú, Maré Hungaricum, azaz Magyar Tenger nevet kapott”. KAZINCZY utal a kifejezés egy korábbi – latin nyelvű – használatára, valóban latinból fordított a magyar tenger. Mint a szerző már az alcímben említi, munkájának anyaga „egynehány fő-Geographusok munkájából ki-szedegetett”, nyilván használta Michael Bonbardusnak az ország-ismereti irodalom hagyományaiba illeszkedő latin nyelvű művét. Ebben található ugyanis a latin frazeológia első felbukkanása.