Őszintén a Balatonról – kormányzati intézkedéseket javasolnak a balatoni nádasok védelmére a szakemberek

Változó állapotban van a Balaton, és változnak nádasai is! Erre figyelmeztettek az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) 2022 június 14-én a kutatóintézet székhelyén, Tihanyban az „Őszintén a Balatonról” sorozat keretében tartott tudományos előadóülésén.

 

A balatoni nádasok szerepe, jelene és jövője állandó téma a hazai közbeszédben. Kell-e az összefüggő nádas? Milyen hatással van rá az állandó vízszint? Milyen szerepe van a balatoni ökoszisztémában? Mi lesz a Balatonnal, ha pusztul a nádas? Ezekre, és sok más kérdésre kereste a választ a kedden tartott „Balaton nádasai” című tudományos előadóülés.

Az eseményen megszólaló kutatók, vízügyi, természetvédelmi és más szakértők olyan lényeges pontokban egyetértettek, hogy a friss tudományos értékelések szerint a klímaváltozás és az egyre intenzívebb emberi használat az utóbbi időben megzavarta a tó ökoszisztémájának a stabilitását   veszélyeztetve a tó vízminőségét és élővilágát, és ez a biológiai sokféleség balatoni raktárainak, a nádasoknak a sorsát is befolyásolja; aggasztóak a tóparti nádasok területét és a nádasok minőségét komolyan veszélyeztető emberi beavatkozások; a Balaton legfőbb értékét a környezeti ártalmaktól óvott, jelenlegi természeti állapotát tartó tó üdülési célú használata jelenti, és ha a jövőben szeretnénk megőrizni a Balaton jó ökológiai állapotát, akkor éppolyan nagy szerepe lesz annak, hogy a tó élővilágának gazdagsága ne csökkenjen, mint a víz jó minőségének.

Schleicher Veronika, a Néprajzi Múzeum kutatója előadásában rámutatott, hogy a Balaton-térség hagyományos kultúrájában kitüntetett szerep jutott a nádasoknak. Sokoldalú felhasználása révén a telente learatott nád fontos bevételi forrása volt az őslakosságnak.

A Balaton litorális zónájának, és azon belül a nádasoknak kiemelkedő a faji sokszínűsége és magas a produkcióbiológiai jelentősége. A biodiverzitás növeléséhez minden egyes nádszál hozzájárul, ugyanis mikrobióták ezrei, komplett társulások kapcsolódnak az élő és elhalt növények föld feletti és föld alatti részeihez-hangzott el Padisák Judit, a Pannon Egyetem kutatója előadásában.

A nádasok fontos, ha nem is kötelező eleme a közönséges nád. A Balatonban a faj jól látható, nagy kiterjedésű állományokat képez. A növény nem csak az érzékelhető föld feletti részből, hanem az ugyan annyira fontos föld alatti részből is áll – hangsúlyozta előadásában Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója. -Míg a föld feletti rész elsődleges feladata a fotoszintézis, illetve a kommunikáció a föld feletti környezettel, addig a nád föld alatti részek az egyedek összekapcsolódásáért, anyagok megosztásáért, raktározásáért és a föld alatti környezet érzékeléséért felelősek. És gyakran pont a föld alatti részek járulnak hozzá a faj sikerességéhez vagy akadályozzák azt meg.

Pomogyi Piroska hidrobiológus arra hívta fel a figyelmet, hogy 1998-tól jogszabályban megfogalmazott cél, hogy a Balaton partközeli zónáiban a biológiai sokféleség megőrződjék, és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. Ennek érdekében ötévente készül nádasminősítési térkép, ami a Balaton parti szabályozási tervekben is hatályosul. A balatoni nádasok károsítását 2000 óta törvény is tiltja, ezért folyamatosan vizsgálják az állapotukat, a direkt emberi beavatkozásokat is. A víz felőli oldalon a károsított nád könnyen erodálódik, pusztul. A természetes partszakaszokon az utóbbi évek magasabb vízállásai hatására a part felé tudott terjedni a nádas is. Ezért is fontos, hogy ezeket a természetes partokat megőrizzük, jogszabályokkal is védjük.

Engloner Attila, az ÖK Vízi Ökológiai Intézet munkatársa bemutatta a nádasok, és azon belül a balatoni nádasok genetikai változatosságára irányuló vizsgálatainak az eredményét. A kutató bemutatta a nádasok szaporodásának a vízszinttől való függését. Engloner Attila ezzel kapcsolatosan kihangsúlyozta, hogy a nádnak a magról történő szaporodása kimagasló genetikai változatossághoz vezet, ami tetten érhető a balatoni nádasokban is, ahol a mély vízben lévő ökotípusok alacsonyabb genetikai variabilitással rendelkeznek.

Gyurina Tamás, a Viziterv Environ Kft kutatója elmondta, hogy a Balaton nádasállományának felmérése, és minősítése során, a tapasztalt nádast károsító antropogén hatásokat, és ezek következményeit is vizsgálták. A nádasban létesített bejárók fragmentálják (felszabdalják, széttöredezik) a nádas és élővilágának az életterét.

Pacsai Bálint, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Karának kutatója a Balatongyörök határában 2021-ben végzett felméréseiket mutatta be, melyekből kiderült, hogy az intenzív terhelés ellenére jelentős florisztikai értékeket rejtenek a még meglévő természetes vagy természetközeli nádasok és más parti élőhelyek. A vizsgált rövid szakaszon 11 védett növényfajt találtak a parti növényzetben.

Zlinszky András, a Szabadonbalaton kutatója kiemelte, hogy a Balaton átlagos vízszintje a szabályozás előtti történelmi időkben a mainál 1-2 méterrel lehetett magasabban, évtizedes léptékben egy, éves léptékben egy méter ingadozással. A tóhoz csatlakozó völgyek, berkek, medencék vízszintje a legtöbb esetben jól elkülönült a tó szintjétől. Ezeknek a vizes élőhelyeknek a területe elsősorban a szándékos lecsapolás miatt csökkent, nem a tó szabályzása miatt. A korábbi berkek jelentős részében ma elsősorban halastavak, vízhatás alatt álló gyepek vannak, ami lehetővé tenné az ökológiai rehabilitációjukat, míg a mocsarakon keresztülhaladó autópálya megnehezíti a helyreállítást.

Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton Ramsari terület, a Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv szerinti kijelölés is érinti az egész tavat. Több nádas terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett vagy fokozottan védett természeti terület. Ezek a kijelölések rávilágítanak arra, hogy a balatoni nádasok mind élőhelytípusként, mind az itt élő fajok élőhelyeként világviszonylatban is értékesek. Ugyanakkor számos, környezeti és emberi hasznosításból eredő hatás éri a nádasokat. Természetvédelmi kezelőként azon dolgoznak, hogy a hasznosításuk szabályozásával fenntartható módon őrizzük meg a nádasok élőhelyi és faji sokszínűségét.

Kravinszkaja Gabriella, a tó kezeléséért felelős Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársa bemutatta az elmúlt harminc év vízszint-szabályozásának keretrendszerét, annak lehetőségeit és korlátait. Előadásában rámutatott, hogy 2000. óta nyolc alkalommal lett a tó természetes készlet-változása negatív, vagyis a párolgás a tó felületéről meghaladta a csapadékok és a tóhoz történő hozzáfolyások összegét, ami intő jel a tó sérülékenységét tekintve. A hozzáfolyások idősorában  jelentős csökkenő trend mutatkozik, ezzel együtt csökken a leereszthető víz mennyisége is, ami a tó vízforgalmára is negatívan hat. A kulcsfontosságú, klimatikus paramétereket a szakemberek nem tudják befolyásolni, a vízpótlásra egyenlőre nincs lehetőség, a vízszint-szabályozással az árvízi jelenségek és a nyári párolgási veszteségek hatásainak  mérséklésére van mód. Az illegális víziállások felszámolására nagyon korlátozottak az erőforrásaik, és mindez jelentősen szűkíti a tóvédelem terén mozgásterüket.

A balatoni ökoszisztéma gazdagsága, a tó hosszú távú ökológiai szolgáltatásainak, köztük az üdülési és turisztikai lehetőségeknek a fenntartása érdekében a szakemberek által javasolt intézkedések közül a tudományos előadóülést elnöklő Tóth Viktor, a BLKI tudományos főmunkatársa a tanácskozás végén a következőre irányította a figyelmet:

„Fel szeretnénk hívni a széles közönség figyelmét a balatoni nádas élőhelyi változatosságának a fontosságára. A Balaton partmenti területeinek kimagasló produkcióbiológiai szerepe van, és a tó faji sokszínűségének a java része is ide köthető, így a természetes növényzet további fenntartása az egész ökoszisztémának előnyös. Kiemeljük az ép és a pusztuló nádasok ökológiai fontosságát, és gátat szeretnénk szabni a nádasok további romlásának. A Balaton sérülékenységét tovább fokozza a parti zónának az utóbbi évtizedben felgyorsult beépítése és a parti növényzet átalakítása, és különösen a nádasok felszabdalása illegális bevágásokkal, bejárókkal. Az összesen 80 kilométer hosszúságú parti nádban átlagosan minden 45 méterre jut egy-egy ilyen komolyabb természetkárosító, az ott lévő élővilágot zavaró és átalakító önkényes, és legtöbbször csak egy néhány embert kiszolgáló változtatás. Kormányzati intézkedéseket javaslunk a Balaton érdekében, a balatoni nádasok védelmére, amelyek a nád illegális pusztítását megállítják, a jogszabályok megszegésével több év alatt létrejött rossz helyzetet felszámolják, az állami tulajdonban lévő tómederbe illegálisan beépített bevágásokat, betöltéseket megszüntetik, és a nádasokon ejtett súlyos sérüléseket begyógyítják. A nádasok minőségének jót tenne a nagyobb vízszintingadozás és a nádaratás újjászervezése is. Mindezekhez jelentős jogi, hatósági lépések, pénzügyi és humán erőforrások szükségesek. A tihanyi tanácskozáson jelenlévők együttes tudása olyan szakmai bázist jelent, amire ezt a munkát biztonsággal lehet alapozni.”

-fogalmazott.