Idén harmadik alkalommal szervezték meg az Ősszel is Balaton programot Balatonalmádiban. A rendezvény átfogó célja a kulturált borfogyasztás, borkultúra, valamint a fenntartható borászat népszerűsítése volt a Balaton Borrégióban. Itt szezonon kívüli időpontban találkozhattak a borkedvelők és bortermelők, valamint a szakma hazai és nemzetközi képviselői.
A sétáló borkóstolón 22 borászat kínálatával ismerkedhetett meg a több mint 100 vendég, akik közül 20 borászatnál személyesen a termelő képviselte borászatát. A vendégeket körében nagy arányban jelentek meg a szakma képviselői. A vendégeket Bercsényi László, Balatonalmádi polgármestere köszöntötte – tudósított a Bor és Piac szakportál.
A kóstoló mellett megrendezett mesterkurzust Bozzai Zsófia megnyitója indította, majd ezt követően Dr. Csemez Attila, a MATE emeritus professzorának Vízpartvédelem a Balaton körül címen megtartott előadására került sor. Mitől véd a Balatoni Vízparti Terv? – tette fel a kérdést az előadó, majd rátért a térség jövőjét leginkább érdeklő témára, hiszen évtizedek óta lépten-nyomon elcsodálkozunk a Balaton környékén elburjánzott óriási mértékű ingatlanfejlesztéseken. Az intenzív beépítéseknek is köszönhetően a Balaton egyre kevésbé élhető! Az 1960-as évekig a bazaltbányák működése volt a legnagyobb környezet-ártalmi ellenség. Napjainkra az üdülő-népesség megnövekedése vált a tájhasználati konfliktusok forrásává. A terhelhetőségi létszám-korlátozások kudarcot vallottak. A biológiailg inaktív felületek aránya folytonosan növekszik.
Helybenoltás Trio szemzéssel címen Knolmajer Bence tartott előadást. Mint elmondta, napjaink szőlőtermesztésének megfelelő választ kell adni a fogyasztói igények folyamatos változására és a klímaváltozás kihívásaira, miközben a fenntarthatósági elvárasoknak is egyre jobban meg kell felelni. Ezek a tényezők a szőlőtermesztőt új fajták termesztésére késztetik, így a figyelem olyan módszerek alkalmazása felé irányul, amelyek lehetőséget adnak a már meglévő szőlőültetvényekben gyors fajtaváltásra, ezáltal a megváltozott körülményekhez való mielőbbi alkalmazkodásra. Ilyen megoldás lehet a szőlőültetvények helybenoltása Trio szemzéssel. A Trio szemzés egy olyan zöldre zöld pajzsos szemzés, amely összehasonlítva más módszerekkel technikailag gyorsabban kivitelezhető, így lehetőség adódik nagyobb felületek gyors fajtaváltására. Az előadó az eljárás hatékonyságát a gyakorlatban bizonyította.
Dr. Sólyom-Leskó Annamária, a MATE egyetemi adjunktusa izgalmas kérdést feszegetett. A Balaton környékének változatos termőtájai között számos egykori vulkáni kúp található. Hogyan befolyásolják ezek a termőhelyek a bor összetételét? Valóban létezik „ásványos” íz? Valóban megjelennek a talajból származó minerális ízjegyek a vulkanikus talajon termesztett szőlők boraiban, vagy csak a kóstolók fantazmagóriáról van csak szó? Erre kereste a választ az előadó.
„A Balatoni bor aranykora” címen tartott előadást Dékány Tibor újságíró. . „A bor népek nem történeti, hanem Aranykori hagyományban élnek” – idézte Hamvas Bélát, majd felvázolta azt a három bortörténeti periódust, amit a balatoni bor aranykoraként lehet felismerni. Az első ezek közül a római korban volt, ami a Sueso kincsek világát alapozta meg. A második aranykornak tekinthető a balatoni borok tekintetében a Ranolder püspök által megteremtett, és sok arisztokrata által megvalósított elismertség egészen herceg Esterházy Pálig, akit a Rákosi-rendszer bebörtönözött, míg a harmadik aranykor elsősorban a Balaton régió „Év Bortermelője” kitüntetettjeinek köszönhető. Ám napjainkban nem beszélhetnénk már „Badacsonyi” borról, ha Szeremley Huba nem jelenik meg, és nem vásárolja fel, nem egyesíti a kis parcellákat.
Bortároló és -érlelő edények előnyeiről, hátrányairól szólt Dr. Pásti Györgynek, a MATE emeritus professzorának előadása. Ismeretes, hogy a borászat a kezdetektől fogva használ különféle anyagú és nagyságú edényeket a borok kezelésére és tárolására. Ezek megválasztása a mindenkori technikai lehetőségek és a fogyasztói (azaz piaci) elvárásokhoz igazodott. Az elmúlt 30-40 évben a tároló és érlelő edényzet megválasztásában több új anyag, illetve megoldás is felmerült. Egyes termelők technikai és érzékszervi szempontból közelítenek a kérdéshez, míg mások régvolt hagyományok felelevenítéseiben látják a megoldást. Hogyan biztosítható a jelenlegi piaci igényekhez idomuló, az egyes anyagok előnyeit és hátrányait figyelembe vevő borászati gyakorlat megvalósítása, – ezt a témakört mutatta be érzékletesen az előadó.
A mesterkurzus záróakkordját „A georgiai borok nyomában” címen megtartott 5 tételes vezetett borkóstoló zárta.