Területrendezési törvény vitája 1.rész: „A települések jobban már ne nőjenek össze a Balatonnál” (mti)

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat megfelel a digitalizáció kihívásainak, erősíteni igyekszik Magyarország versenyképességét, egyensúlyba kívánja hozni a gazdaságfejlesztési célokat a települések életminőségét befolyásoló szempontokkal – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben, az előterjesztés általános vitájában. Egyik hozzászóló szerint a szabályozás a Balatonnál ügyel arra, hogy ne építsék be a szőlőterületeket és a települések jobban már ne nőjenek össze.

 

Miniszterelnökség: mérföldkő a törvényjavaslat

Csepreghy Nándor expozéjában úgy értékelt: a törvényjavaslat mérföldkő a kormány építésügyi bürokráciacsökkentési intézkedései sorában.  A törvényjavaslattal a kormány és az Országgyűlés irányt mutat, keretet szab minden Magyarországon megvalósuló beruházásnak – magyarázta. Úgy folytatta, a területrendezési és a településrendezési tervek határozzák meg az ország egyes térségei és a települések pontos területfelhasználását, így azt, hol, mit és milyen feltételek mellett lehet megvalósítani.

Az államtitkár azon véleményének adott hangot, hogy a korszerű területrendezés erősíti Magyarország versenyképességét is. Egy törvény vált fel hármat, az országos, a Balatonról és a budapesti agglomeráció területrendezéséről szóló jogszabályt. Hozzátette: egy kormányrendelet lesz a 43 balatoni vízparti rehabilitációs miniszteri rendelet helyett is.

Mint mondta, a törvényjavaslat elfogadásával az eddigi területhasználati szabályok rugalmasabbá válnak, így könnyebben elkészíthetőek lesznek a települési tervek, amelyek többek között a Modern városok program elemeinek alapját is jelentik. Fontos – folytatta -, hogy a természetvédelmi, a környezetvédelmi, az épített környezeti értékek védelme nem csökken, sőt a legtöbb esetben erősödik. A megyei önkormányzatok településkoordináló szerepét erősítik, így a területfejlesztési források felhasználása is hatékonyabbá válhat – magyarázta.

Csepreghy Nándor ismertetése szerint átállnak a digitális ingatlan-nyilvántartási alaptérkép használatára: az elavult és pontatlan alaptérképeket felváltja a digitális földhivatali alaptérkép. Az alaptérképhez való ingyenes jogosultságot már tavasszal megszavazta az Országgyűlés – jegyezte meg. Az államtitkár szerint a digitális alaptérképre való átállás a megyei önkormányzatoknak mintegy 10 millió, a kisebb önkormányzatoknak 4 millió, a nagyobb önkormányzatoknak akár 20 millió, Budapest esetében pedig 90 millió forint költségcsökkenést eredményezhet.

Kitért arra, hogy az előterjesztésről ötszáz partnerrel, szakmai és civil szervezetekkel egyeztettek. Elmondta, hosszú távú cél az építésügyi területen, hogy egyszerre ösztönözzék a magyarországi építkezéseket és az építmények is minőségileg jobbak legyenek. Emlékeztetett arra, hogy a kormány még 2015-ben fogadta el az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervet. Az ezt követő jelentősebb változások között említette az egyszerű bejelentési eljárást, a településképvédelmi törvényt.
Csepreghy Nándor szerint a bürokráciacsökkentés utolsó, talán egyik legfontosabb állomása a területrendezési tervek mostani megújítása.

 

Fidesz: ambiciózus és konzervatív a szabályozás

Hörcsik Richárd (Fidesz) fontos mérföldkőnek nevezte a területrendezési törvényt az ország fejlődése szempontjából, rámutatott ugyanakkor arra: a jogszabály már felülvizsgálatra szorult. Ezt a munkát egyszerre ítélte ambiciózusnak és konzervatív szemléletűnek, amely arra is ügyelt, hogy a jelenlegi védelmi szint, a szerzett jogok ne sérüljenek.

Az országos és a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton környéke területrendezésének új tervezése egyidejűleg történt – emelte ki, megjegyezve: a nem egyidejű tervezésnél óhatatlanul kialakulnak ellentmondások.
A szabályozás a Balatonnál ügyel arra, hogy ne építsék be a szőlőterületeket és a települések jobban már ne nőjenek össze – mutatott rá.

Korábban zavart okozott, hogy egyes infrastruktúraelemek hiányoztak a tervből, például egy-egy útszakasz, a jelenlegi javaslatban azonban már szerepelnek ezek, például a sátoraljaújhelyi és szerencsi elkerülő út. Jelezte: előbbit Szlovákia nélkül nincs mód megoldani, ezrét szerinte jó lenne, ha a kormány magasabb szintre emelné a beruházást.

Szólt ugyanakkor arról, hogy a javaslat szerinte lehetne ambiciózusabb a hátrányos helyzetű térségek szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúra elemek kérdésében. Sokkal több hídra lenne szükség például a Tiszán és mellékfolyóin – mondta, amelyek közül a kenézlői híd kérdését emelte ki. Az ott élők számára valódi kitörési lehetőséget jelentene az átkelő, amely Tokajt és a Bodrogköz térségét kötné össze. A rendszerváltás óta nem épült a térségben lakóház – mutatott rá az infrastruktúra fejlesztésének szükségességére.

Szólt arról is: néhány éven belül Miskolcról autópályán lehet elérni Kassát, ami a V4-ek közötti kapcsolatot is javítja majd. Kiemelte azt is: a javaslat komolyan foglalkozik a kerékpáros útvonalakkal is.