Ömlik a pénz a turizmusba (mno.hu)

A hétfőn rendezett Turizmus Summit konferencián bemutatták a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amelyből kiderül: az eddig mostohagyerekként kezelt ágazatba az elkövetkező években dőlni fog a pénz. Több mint 800 milliárd forint 2030-ig. Közben a turizmus piaca az elmúlt időszakban drasztikusan átrendeződött.

 

Elfogadta a kormány a 2030-ig irányt mutató Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amely hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenik. Ez a magyar turizmus „nagykönyve” lesz – így fogalmazott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a hétfőn tartott Turizmus Summit 2017 konferencián. Hozzátette: a turisztikai stratégia alkalmas arra, hogy 2030-ig zsinórmértékül szolgáljon az ágazati szereplőnek. A tervet szakemberek javaslataival kiegészítve sok százan írták.

Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor is. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a turizmus nemcsak pénzkereseti forrás vagy a magyar gazdaság saját erején felül teljesítő ágazata, hanem a hazaszeretet egyik formája, ami misszió.

Az idegenforgalom mutatói 2010 óta javulnak, az idei is rekordév lesz. Ezzel párhuzamosan egyre több pénz kerül az ágazathoz: 2010-ben 7,6 milliárd forintot biztosított a költségvetés közvetlenül a turizmus fejlesztésére, idén 21 milliárdot. Jövőre ez az összeg több mint kétszeresére, 53 milliárd forintra nő. A hazai és uniós fejlesztési források 2030-ig további százmilliárdokat jelentenek majd. A miniszterelnök elmondta: a stratégia mellé 828 milliárd forint fejlesztési forrást rendeltek. Beszélt a Kisfaludy-programról is, amelynek segítségével vidéki szálláshelyek bővülnek, kiépül a családbarát magyar turizmus is.

 

Turizmusban térnyerők

A jövőben rendelkezésre álló források valóban hatalmas segítséget jelentelek az ágazatnak, amely régóta lobbizik ilyen jellegű támogatásért. Ezt elérni csak most tudták, gyakorlatilag azzal egyidejűleg, hogy egyes kormányközeli szereplők erősen érdekeltek lettek a turisztika területén, például egyre több hotelt vásárolnak. Mészáros Lőrinc köre már megvásárolta egyebek mellett az egerszalóki Salirist és a Lifestyle Mátrát, érdekeltségébe került a balatonalmádi Ramada, s a Hunguest lánc szintén Mészáros körénél landolt. Ugyancsak hozzá köthető az alcsútdobozi arborétumban található Habsburg-kastélyok egyik kiemelt védettségű épülete, a Mosóház, amely a Felcsúti Alapítványhoz került.

A turizmus területére Tiborcz István is belépett: a turai Schossberger-kastély hozzá köthető üzleti kör kezébe került, és szintén a miniszterelnök vejének „egyik érdekeltsége” vette meg az évek óta fedél nélkül omladozó, klasszicista badacsonyi Ranolder-villát. A bodajki és a seregélyesi kastély, illetve a hőgyészi Apponyi-kastély megszerzését ugyancsak hozzá kötik. Több kastélyt vásároltak a Magyar Nemzeti Bank alapítványai is. Talán nem véletlenül, hiszen kastélyfejlesztésre bőven lesz keret: a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia szerint az uniós forrásokból 40 milliárd forint mehet kastély- és várprogramok turisztikai célú fejlesztésére.

A turizmusfejlesztési stratégiában nevesített hazai és uniós források között bőven lesznek olyanok is, amelyek kempingekre, valamint azok környékén megvalósítandó fejlesztésekre is lehívhatók lesznek. A kormány holdudvara ennek is hasznát láthatja, hiszen a balatoni kempingek gyöngyszemei – a Balatontourist egységei – idén Mészáros érdekkörébe kerültek. Az ezeket birtokló cégnek szeptember 8-a óta bejegyzett tulajdonosa a Jászai Gellérthez és Mészáros Lőrinchez köthető BLT Group. A Balaton környékén 106 hektáron 12 tóparti kempinget működtető Balatontourist 5800 kempinghellyel, 550 bungalóval, 180 mobilházzal, 50 bérelhető lakókocsival rendelkezik. Ezekben bőven van fejlesztési potenciál.