Nyílt nap a Balaton-kutatóknál: Tihanyban bemutatták a tó élővilágát (veol.hu)

Igazán csak akkor tudják értékelni a gyerekek és felnőttek a Balatont, ha megismerik különleges élővilágát, az ökoszisztémát, érveltek a kutatók a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének nyílt napján, amelyre minden korábbinál több érdeklődő érkezett – számol be az eseményről a veol.hu.

Egymás után érkeztek a látogatók, köztük sok család a kutatóközpontba, ahol pénteken kinyitották a sorompót. Rengeteg gyermek jött, akik szüleikkel együtt nagy érdeklődéssel nézték meg a parton a különféle bemutatókat, sokan válaszoltak a kvízkérdésekre, ezzel is gyarapítva tudásukat. A szülők arról beszéltek, nagyon fontosnak tartják, hogy gyermekeikkel együtt megismerjék a Balaton élővilágát.

Boros Gergely tudományos főmunkatárs azt mondta, elkötelezettek abban, hogy bemutassák munkájukat, és egyebek mellett a vízben élő állati és növényi planktont, az algákat, a vízibolhákat, a csigákat, vízibogarakat, az akváriumban pedig a balatoni halakat.

Az úgynevezett mezokozmosz-bemutatón, a parton levő 12 tartálynál pedig mindenki megnézhette például azt, hogyan modellezik a kutatók a vizek életét, miközben figyelik, miként reagál egy életközösség új fajokra. Itt mindezt úgy vizsgálják, hogy nem kell megbolygatni a természetes ökoszisztémát.

– Fontos számunkra, hogy a gyerekek is eljöttek, akik a jövőt jelentik, hiszen így megismerik a kutatást, megbarátkoznak a természettel, fogalmazott a kutató. G.-Tóth László tudományos tanácsadó a planktonok világára helyezte a hangsúlyt, ami – mint mondta – az élet alapja.

– A Balaton egy élő rendszer, ami a nyílt napon látható. Ilyenkor a látogató nem csak a hínárt, a nádat, a madarakat, a békát nézheti meg, amit egy átlagos turista meglát a tóból – vélekedett a tanácsadó, majd hozzátette, a Balaton kitűnő állapotban van, a vize kristálytiszta.

Az intézet kutatói egyebek mellett mikroszkópokkal, valamint akváriumokban mutatták be a tó élővilágát, így az őshonos balatoni halakat, mint a süllő, dévér, sügér, küsz, vörös szárnyú keszeg, garda, illetve az idegen fajokat, mint a folyami géb és a törpeharcsa. Sokan érdeklődtek a rákok iránt is, mint a védett, őshonos kecskerák, valamint az idegen cifrarák és márványrák.