A Balaton nyugati csücskében, a mai Balatonszentgyörgy és Keszthely között, Fenékpusztán található a IV. században felépített 15 hektáros római kori erőd, amit a feltárások szerint egészen a VII. századig laktak. A 380 x 380 méteres alapterületen négy hármas ajtószerkezetű kaputorony, összesen 44 darab 15 méter magas kerek torony, 2 és fél méter széles, 10-11 méter magas, hatalmas falak közt mozgalmas mindennapokra derült fény.
A legérdekesebb, hogy magának az erődítmények nem ismerjük a nevét, az nem maradt fenn, de a feltárásoknak köszönhetően a mindennapi életről sokat tudunk. Az erőd az északnyugati-délkelet irányú fontos kereskedő útvonal mentén feküdt, többek között a Garda -tóval kötötte össze Pannóniát – mondta el a likebalaton.hu-nak Klinger László régész-muzeológus. Hozzátette: fontos közigazgatási és logisztikai központ volt, nagyszámú kemencével, gabonatárolókkal. Érdekes, hogy Fenékpusztán a provincia feladása után is megőrizte a helyben maradt lakosság a keresztény hitét és hagyományait, kapcsolatuk folyamatos volt a mediterrán világgal – fogalmazott a szakember.
A legtöbb épület több periódusban nyerte el végső formáját. A legjobban kutatott, legbonyolultabb épület a korábbi villa rustica volt, amit többször is átépítettek. Az Ókeresztény bazilika is lakóház volt első állapotában, amit megtoldottak egy előcsarnokkal. A harmadik építési fázisban kapott csak biztosan vallási szerepet az épület.
A közeli fazekasok munkái mellett az erődben találtak a Római Birodalom távoli vidékeiről, pl. Észak-Afrikából, Palesztinából származó edényeket is. Az itt talált pénzérmék is utalnak az élénk kereskedelmi és pénzügyi tevékenységre, még bizánci pénzeszsák plomba is van a feltárt érmék között.
A fenékpusztai ásatásokról Klinger László elmondta: az első feltárások az 1800-as évek végén indultak, Lipp Vilmos végezte az első helyszíni kutatásokat. Rómer Flóris még magas, emeletnyi falakat, erődmaradványokat talált itt 1869-ben, ma már csak néhány kő emelkedik ki a földből, a köveket azóta elhordták, így a modern technika, többek között a talajradaros felmérések segítik a régészek munkáját.
A jelenlegi feltárás 4 intézet összefogásával valósult meg. 2006-ig dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója vezette a feltárásokat, majd 2009–től dr. Heinrich-Tamáska Orsolya folytatta a munkát. Magyar és német kutatók, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO Leibniz-Institut) és a heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem bevonásával indult újra az ásatás, ami 2020 nyarán is folytatódik.
A részletes, képes beszámoló a likebalaton.hu oldalon olvasható.