Nyaralóknak álcázott berlini titkosrendőrök a Balatonnál (Blikk)

A Zimmer Frei táblákkal ellátott villák kertjeiben egymás mellett álltak a csillogó-villogó nyugatnémet Mercedesek és BMW- k, valamint a keletiek Trabantjai és Wartburgjai. A nyugati rokonok itt látták el a család keleti tagjait ruhákkal, cipőkkel, dugi márkával, két hétig fizették minden költségüket. Tették mindezt a kellő óvatossággal, mert jól tudták, a keletnémet titkosrendőrség, a Stasi ügynökei, szintén német turistának álcázva magukat minden találkozót figyelnek, fényképeznek, jelentenek – írja a Blikk

 

Milka csoki, Levis farmer, Adidas cipő, Fa szappan, Pink Floyd-lemez. Minden nyugatnémet család csomagja között volt legalább egy bőröndnyi ezekből a keletnémeteknél kuriózumnak számító árucikkekből. Berlin keleti részében a feketepiacon ezek voltak a legkeresettebb portékák, a nyugati rokonok ezzel támogatták a család rossz helyen maradt részét, a Balatonnál cseréltek gazdát a csomagok.

Tóvizi István, az egykor magyar Állambiztonsági Hivatal tisztje szerint a magyar titkosszolgálat tudott arról, hogy a berlini Stasi, a titkosrendőrség tagjai magyar területen, illegálisan figyelik meg honfitársaikat. Bár engedélyük nem volt, a Kádár-rezsim a keletnémet-magyar barátság jegyében nem tett semmit a teljesen jogellenes kémtevékenység ügyében.

Ez igazán az 1980-as években teljesedett ki, a keletnémet titkosszolgálatnak, bár ezt hivatalosan soha nem ismerték el, már volt külön Balaton-brigádja is. A Stasi kémeket már hamis nyugati útlevéllel, nyugatnémet márkával kitömve, nyugati autókkal dobták be, hogy még kisebb feltűnést keltsenek. A berlini iroda azonban arra nem képezte ki az ügynököket, hogyan kell öltözködni, viselkedni, a szalmakalapban hasalva távcsövező, szandált zoknival viselő, farzsebben nyeles fésűt hordó kémek nagyon hamar lelepleződtek. A feladatuk egyébként nem is a csempészáru, a családtámogatás lebuktatása volt, hanem az esetleges családegyesítések, szökések felderítése és megakadályozása.

– emlékezett vissza a Blikknek a nyugdíjas magyar kémelhárító.

A keletnémet kémek már jó előre lefoglalták a balatoni nyaralókat, általában egy utca közepén, hogy jobban beláthassák a környéket, a parti szállodákba is egész szezonra foglaltak szobát. Lakóhajók bérlését is kérték a magyar hatóságoktól, hogy a vitorlásokon találkozó németeket is megfigyelhessék, de erre már nem kaptak engedélyt.

A magyar állambiztonság ezt már nem nézte el, ez már túl feltűnő lett volna – folytatta az egykori ügynök. A Stasi hivatalosan csak a Magyarországra belépő német állampolgárok adatait, a balatoni tartózkodás adatait kérte el a hazai biztonsági szervektől, de mi tudtuk, hogy fű alatt még a szállodai szobák lehallgatásában, a Balatonhoz érkező levelek ellenőrzésében is segítséget kaptak. Siófok, Füred, Akali, Szemes, Földvár, Boglár, Zamárdi és Keszthely voltak a kiemelt helyek, itt dolgozott a legtöbb keletnémet kém, egy-egy szezonban általában 100-150 ügynök, akik fejenként legalább tíz családot figyeltek meg a balatoni nyaralás közben.

A titkosszolgálati akták szerint 1982-től a keletnémet balatoni operatív csoport vezetője egy Joachim Dröse fedőnevű ügynök lett. Az egykori katonatiszt az NDK néphadseregének híradósa volt, ő már komoly technikai berendezésekkel, mini magnókkal, töltőtollba rejtett fényképezőgépekkel, álcázott rádióadókkal látta el az ügynökeit. Sokkal több megfigyelést végeztetett el, mint elődjei, magyar pincéreket, szobalányokat, bolti eladókat is beszervezett nyugatnémet márkáért a figyelésekbe.