Nőtt a fürdők bevétele tavaly (turizmus.com)

 

A Magyar Fürdőszövetség készített egy összefoglalót a 2017-2018. évi főbb tendenciákról, változásokról. A Trendriport szerint a fürdőüzemeltető társaságok értékesítésének nettó árbevétele 2017-ről 2018-ra 9,1%-kal, ezen belül a fürdőszolgáltatás nettó árbevétele 7,5%-kal emelkedett. 

Kelet- és Nyugat-Magyarországot összehasonlítva átlagosan a keleti országrészben 10,4%-os, nyugaton 8,1%-os volt ez a növekedés, mert a nyári időjárás kettéosztotta az országot. A leglátványosabb különbségek június-július hónapokban jelentek meg, amikor az ország két része között akár 8-10 fokkal is eltért a hőmérséklet – kelet javára – írja a turizmus.com.

A gyógyszolgáltatásból származó nettó árbevétel NEAK (társadalombiztosítási) támogatás és a vendégek által fizetett önrész együttesen) viszont 0,4%-kal csökkent. A gyógykezelések száma (01-es kezeléstípus („gyógyfürdő belépő”) nélkül) 0,5%-os csökkenéssel mutatja az évek óta fennálló visszaesés folytatódását a hazai fürdőgyógyászatokon.

A fürdőszolgáltatást igénybe vevők száma (látogatószám; egy vendég több zóna igénybe vétele esetén is csak egy főnek számít) 2018-ra 2,2%-ot emelkedett, ezen belül a NEAK 01-es típusú gyógyfürdő belépők száma 5,5%-kal tovább csökkent.

A fürdőszolgáltatások átlagára a KSH adatai alapján 2017-ben 1.972 forint volt a nemzetközi jelentőségű, legnagyobb fürdőkben, az országos jelentőségűekben 1.137 forint, míg a helyi jelentőségű fürdőkben 791 forintot fizettek átlagosan a vendégek áfa nélkül. 2018-ban az ország keleti és nyugati felén is egyértelmű növekedést mutatnak az átlagárak (4,8%, 5,9%). Folytatódott az a tendencia, hogy a nyugati országrész átlagárai jelentősen magasabbak a keleti országrész átlagáraihoz képest.

2018-ban a fürdőkben foglalkoztatottak száma átlagosan 3,5%-kal csökkent az előző évhez képest. A hazai fürdőkben folyamatossá vált a munkaerőhiány, a munkaerőpiacon tapasztalt béremelésekkel a legtöbb fürdő ma már alig tud lépést tartani.