Nincs összefüggés a jégkármérséklő rendszer és az aszály között (veol.hu)

Egyre szélesebb körben terjed az a nyilvánvalóan minden tudományos alapot nélkülöző tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért – írja a veol.hu.

A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott – adta hírül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány nappal ezelőtt. Amint azt közleményükben hangsúlyozták, a legfontosabb munkavállalói biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállították a jégkármérséklő rendszert, így számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden esetben megteszi a szükséges jogi lépéseket a fenyegetőzők ellen. Ezzel egyidejűleg a NAK minden lehetséges eszközével támogatja az évtizedek óta nem látott aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket. Falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az agrártárcával és a biztosítókkal, együttműködik a kormányhivatalokkal, annak érdekében, hogy gördülékenyen haladjon az ügyintézés. A Kamara ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, s őket halálosan megfenyegessék.

Tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá. Idén januárban és februárban rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt 4 esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Kelet-Németország) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.

A jégkármérséklő rendszer bizonyos területeken történő leállítása azért is fájó, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg.