Nem számolják fel az illegális balatoni stégbejárókat, feltöltéseket? – II. rész

Ma már 20-40 centiméter pontossággal megmondható hivatalos légifelvételek, ortofotók alapján, főleg az agyonfotózott Balatonon, hol és mi épült az előző fotók óta. Bemutatunk egy szelet Balaton-partot, és egy ügyet, amiből jól látszik, régóta hiányzik a felsőbb akarat arra, hogy felszámolják az illegális feltöltéseket, bejáróstégeket. Ezek száma nemhogy csökkent volna, de nőtt az elmúlt években, mert sokan érzik magukénak a Balatont, csak nem úgy, ahogy a többség szeretné.

Ilyen felirat fogad Balatonmáriafürdő partjának egy részén ott is, ahol állami területen járunk. Mondjuk amikor a Balaton felől közelítjük meg a tó jogi partvonaláig tartó vidéket egy védett nádasba vágott illegális stégen (Fotók: HírBalaton) 

***

Egy balatoni konferencia előadásából merítve vettük górcső alá az egyik Balaton-part „szeletet”. Balatonmáriafürdőn található, az Őrház és a Faluház utcai strandok között, ami bő 1700 méter hosszú partszakasz.

2004: Ezen a partszakaszon a ma is érvényben lévő 2004-2006-os vízparti, úgynevezett TNM rendeletben 91 bejárót és feltöltést ítéltek elbontandónak, megszüntetendőnek a törvény által védett nádasban.

2015: A 2015-ös légifelvétel (ld. alább 1. ábra) tanúsága szerint a helyzet érdemben nem változott. A fekete vonalakkal jelölt illegális bejárók, feltöltések száma 92. Vagyis közel ugyanannyi mint a TNM rendelethez készült 2003-as fotókon, bár akadnak átalakítások, újabb elágazások. Elbontásról, megszüntetésről szó sincs.

1. ábra

 

2019: A 2019-es légifotón (ld. alább 2. ábra) a 2015-öshöz képest 14 újabb bejáró, illetve feltöltés számlálható. Fekete színnel jelöltek a 2015-ben meglévő bejárók és feltöltések, pirossal az újak, és a két szélen a strandok. Figyelemre méltó, hogy az újak közül 4 darab a 1593/9 helyrajzi számon található, amit alább kinagyítottunk.

2. ábra

.

Ráközelítés a legtöbb beavatkozást mutató területre

Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus, a balatoni nádasok szakértője megkeresésünkre elmondta, az Őrház és a Faluház utcai strandok közötti partszakaszon sajátos feltöltési módszerrel is találkozott. Több helyen valószínűsíthetően a helyi tőzeges talaj átrendezésével – vagyis nem csak odahordott talajjal – alakítgatták a területet, amit ezért itt-ott nem természetes eredetű, helyenként vízzel telt árkok szabdalnak.

Mint kifejtette, kinagyítva a 1593/9 helyrajzi számot (ld. alább 3. ábra) még jobban látszik, hogy 2015 után 2019 augusztusáig (amikor a légifelvétel készült) jelentős beavatkozások történtek ezen a részen, amiben akad feltöltés, bejáró kialakítás és -szélesítés, valamint bejárók között kialakított átkötő út létesítése, érintve a tómeder területét is.

3.ábra (a feketék a régi, a pirosak a 2015 utáni beavatkozások a nádasban)

Ehhez a helyrajzi számhoz 6 darab stég-bejáró vezet a víz felől – a szakember elemzése szerint, aki megjegyezte, a régebbi és az új bejárók is átszelik a törvény által védett nádasokat. A helyszíni bejárás, fotózás során is bebizonyosodott, hogy ezen a részen nádirtás és feltöltés is történt – tette hozzá.

Hangsúlyozta, nem véletlen, hogy a legjobb minősítések helyett csak III. osztályú itt a nád zöme, ami gyengíti a víztisztító, partvédő képességét, és egyéb tulajdonságait. Ráadásul a sok beavatkozás károsítja a lápos, mocsaras vidék őshonos növényzetét, idegenhonos növények betelepülésének nyitva teret.

 

Nincs több félrebeszélés?

A szakember arról is beszámolt, hogy ötnaponta készül mindenről űrfelvétel. Emellett készültek tavaly is hivatalos légifelvételek a Balatonról, amelyek felbontása egyre jobb. Már akad olyan is, ahol 10 centiméteres pontossággal megmondható, mi változott az előző évhez képest.

A fotóknak bizonyító ereje lehet hatósági ügyekben, bírósági perekben, ami úgy tűnik – az alábbi esetből is -, még nem kúszott be a gyakorlatba.

 

Az igazságszolgáltatás útvesztőiben

Az általunk vizsgált partszakasz egy hajdani nádgazdálkodási terület, ami a parti házsor mögött húzódik végig, elzárva a világ zajától, forgalomtól. Vadregényes vidék, ahová talán csak a helyiek, no meg a parti telkekkel rendelkezők járnak. Sajátjuknak érzik. Kis utak, bejárók, padok, grillező helyek többfelé. Láthatók egészen friss beavatkozás nyomai is. Valószínű régóta folyik a töltögetés, természetalakítás az adott partszakaszon. Az utóbbi években a 1593/9 helyrajzi számon történt beavatkozások – amit a légifotók is jól mutatnak -,  már két éve a hatóságok látókörébe kerültek. A helyiek azt mondják, itt egy turisztikai központ kialakításán fáradoznak, és horgásztatás folyik az illegális stégeken, meglévő szálláskapacitással a háttérben. Már több eljárás is indult az ügyben. Utánajártunk, mi lett a vége.

Először a Kaposvári Járási Hivatal végzett ellenőrzést a helyszínen egy 2019 őszén tett bejelentés alapján, aztán a veszprémi kormányhivatalhoz került az ügy. A rendőrség is nyomozott, és megállapította, hogy Natura 2000-es védett természeti területen végeztek feltöltést és vágtak le nádat, de a terület-megváltoztatást nem ítélték jelentős mértékűnek, így “nem valósult meg a természetkárosítás bűncselekménye”.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal közben határozatot hozott arról, hogy a telektulajdonost azonnali hatállyal eltiltják a nádasban történő minden mechanikai beavatkozástól, különösen a feltöltéstől. Az érintett fellebbezése miatt a Pest Megyei Kormányhivatal megsemmisítette ezt az elsőfokú határozatot – egyebek közt, mert az útfeltöltés ideje „nem tekinthető kétséget kizáróan igazoltnak”. Újabb keresetlevél miatt a Pécsi Törvényszékre került az ügy, amelyben a felperesek kifejtették, hogy a tulajdonhoz és az egészséghez való joguk is sérül azzal, ha a telektulajdonos turisztikai központot akar létesíteni védett területen nád és mocsár feltöltésével.

A Törvényszék 2021. május 19-i ítéletével új eljárásra kötelezte a Pest Megyei Kormányhivatalt, amely visszadobta az ügyet a veszprémi kormányhivatalnak. A kormányhivatal azóta nem lépett – a partszakasz ingatlantulajdonosainak állítása szerint. Levélben fordultunk a kormányhivatalhoz annak kiderítésére, indult-e és mikor zárul az új eljárás.

 

“Tilitoli”

Mint a helyiek mesélik, páran a kormányhivatal tanácsára tavasszal közérdekű bejelentést tettek nádirtás, és illegális stégbejárók elhelyezése miatt a fent említett telekhez kapcsolódóan. A kormányhivatal válaszában azt írta, hogy a három héttel későbbi helyszíni szemléjükön nem találtak nádirtásra utaló nyomokat. A nádasba vágott illegális bejárók ügyében pedig azért nem áll módjukban természetvédelmi hatósági eljárást kezdeményezni, mert nem állapítható meg, hogy ki létesítette azokat.

Mivel mégiscsak védett nádasról van szó, meg Natura 2000-es a terület, ráadásul állami tulajdonban lévő Balaton-mederben történtek dolgok, a kormányhivatal a mederkezelő vízüggyel együtt szemlézett. Azzal nyugtatta meg a bejelentőket a válaszában, hogy a vízügy majd szól a vízügyi hatóságnak, ami tulajdonképpen a katasztrófavédelem. Ez a vízügyi hatóság pedig majd „a nem megfelelő módon létesített víziállások eltávolítására kötelezi az azt létesítőt”- áll a válaszban.

Tehát azt a létesítőt találja majd meg a katasztrófavédelem, akit a természetvédelmi hatóság nem talált. A katasztrófavédelem, mint sok egyéb illegális balatoni bejáróstég és feltöltés ügyében, itt sem mozdult. Bár a nyomokból és a légifotók alapján könnyen beazonosítható, ki használja ezeket az illegális bejárókat, és mikor létesültek, arra nincs bizonyíték ki építette. Arra pedig évtizedek óta nincs szándék, hogy akkor közpénzen, de felszámolják ezeket az illegális stégbejárókat, ne legyen kedvük másoknak még több ilyet létesíteni.

 

Mi is szemléztünk

Ott jártunkkor a víz-közeli házsor mögött húzódó, másoktól elzárt 1,7 kilométeres vadregényes, mocsaras, lápos, nádas, fákkal tarkított parti részen újabb beavatkozások nyomait láttuk több helyen is. Ezen az egykori nádtermelő vidéken a hajdani TNM rendeletben még parti sétányt terveztek a tó jogi partvonalával párhuzamosan, de ez nem valósulhatott meg állami forrás hiányában. Ami a feljebb górcső alá vett telket illeti, az ennek a parti sávnak egy része, ezt szeli ketté hosszan. Valószínűsíthetően, és a helyiek elmondása szerint ott, ahol a tulajdonosváltás után egy-két évvel plakátokat csavaroztak fákra “MAGÁNTERÜLET!” felirattal, 2020. augusztus végétől tiltva az átjárást a vízhez, rendőri intézkedést és büntetőfeljelentést helyezve kilátásba a továbbmerészkedőknek.

Az még meglepőbb, hogy a víz felől érkezőket is ugyanez a „MAGÁNTERÜLET! TILOS AZ ÁTJÁRÁS! felirat fogadja, az állami tulajdonú tómederbe eső részen, ha rámerészkednek egy illegális fémrácsos stégbejáróra, amelynek szélén nádasba bújtatott hajók, etetőanyagok hevernek.

Mitől lehet 2020. augusztusa óta háborítatlanul magánterület a Balaton medrébe, védett nádasba épített stég, és a tó medréhez tartozó terület? A két éve tartó ügyben még sok kérdés tisztázásra vár. Jó lenne olyan ítéletet és végrehajtást látni, amiből kiderül, ma már nem lehet akármit megcsinálni a Balaton-parttal, mert a közösségi vagyont, érdeket és a természetet megvédi az igazságszolgáltatás.

Illegális stégbejáró és csónaktároló, amiről tudható ki használja, de nincs meg a tettes aki létesítette, ezért nem történik semmi.

.

Horgászparadicsom etetőanyagokkal a védett nádasban. A kép jobb oldalán lévő fa törzsének nem látható oldalán is olvasható az átjárást tiltó, rendőri intézkedéssel és büntetőfeljelentéssel fenyegető “MAGÁNTERÜLET” felirat.

***

A Nem számolják fel az illegális balatoni stégeket, feltöltéseket? – I. része itt olvasható.