Népszerűek a Balatonon az elektromos hajók (veol.hu)

Az elektromos hajók alig tíz éve kerültek piacra, s a szenvedélyben ma már egy egész szubkultúra osztozik. Magyarország mellett a világ számos pontján választják ezt hajózási élményt. Az ektromos hajók gyártásával foglalkozó Viszkei Andrást a Veszprémi Napló kérdezte.

A napokban került vízre a legújabb fejlesztésű 420-as, negyvenkét lábas hard top elektromosyacht prototípusa, melyről Viszkei András úgy véli, alkalmas rá, hogy akár egy víkendházat is helyettesítsen. Sokan éppen ezzel az igénnyel vásárolnak ma elektromos hajót.

– A Balatonon tilos a motoros hajók használata, ezt régóta tudjuk. Ugyanakkor az is tény, hogy a világon a kedvtelési célból készült hajók nyolcvan százaléka motoros hajó, s csak a maradék húsz százalékot veszik vitorláshajó formájában az emberek, mert vitorlázni az egy külön tudomány. Sport, misztikum, tudás, az sokkal több, mint a víz puszta élvezete. A motoros hajók a vízenlét élvezetét kell, hogy megadják és a kényelmet. Nem igényelnek akkora szakmai tudást, mint egy komolyabb vitorláshajó. Az, hogy a Balatonon jellemzően vitorláshajók vannak, az annak tudható be, hogy az elmúlt évtizedekben tilos volt más hajót üzemeltetni. Hála a jó istennek, ez így is maradt. Az elektromos hajó kivétel ez alól, mert nem belső égésű motor hajtja. Innentől kezdve mindenféle korlátozástól mentesen használható a tavon – fejti ki Viszkei András. – A villanyhajó nem képes nagy sebességek elérésére, viszont cserébe nem zajos, nem füstöl, nem ereget kipufogógázt, nem csöppen belőle olaj a vízbe, tehát mindenféle szempontból környezetbarát. Pontosan ez az, ami az igényt felkeltette, és amit még fontos tudni, hogy ezeken hajókon van hely élni. A vitorláshajót sportoláshoz tervezik, ott az árbócoknak, a köteleknek, a vitorláknak van helye. Ezeken a hajókon viszont az embereknek van helyük. És ez nagyon nem mindegy akkor, mikor valaki tisztán örömöt akar magának szerezni, és nem azzal, hogy valamilyen fajta sportot űz. Az első villanyhajót 10-11 éve kezdtük el építeni, akkor még jóval kisebb típusokat, melyek a társasági élet helyszíneként, nem pedig sporteszközként funkcionálnak.

Kérdésünkre, hogy vitorlás és elektromos hajótulajdonos között van-e ellentét a hajóstársadalomban, Viszkei András határozottan jelenti ki, ilyesmiről nincs szó, hiszen mindkét fél számára érték a Balaton. A belső égésű motoros hajók távoltartását a Balatontól viszont mindkét fél támogatja.

– A vitorlázók és bárki, aki szereti a Balatont, nem nézi jó szemmel a különböző engedélyekkel vízre került, vagy vízi taxiként működtetett motoros hajókat, mert azok óránként negyven-ötven kilométeres sebességgel rohannak a vízen, fölkavarják az iszapot a sekélyebb, de még akár a mélyebb vizekben is. Borzasztóan hangosak, dübörögnek. Azok az emberek, akik ezen a tavon vitorláznak vagy elektromos hajóznak, szeretik ezt a tavat. Nem Horvátországban van hajójuk, nem a világ másik pontján, hanem itt és pontosan tudják, hogy ennek a tónak a nagy, motoros csónakok ártanak. A propellereik négy-öt méter mélységig kevernek örvényeket. Ez egy sekély tó, rengeteg iszappal az alján, ha itt néhány ezer motoros hajó megjelenne, akkor pillanatok alatt iszapos pocsolyát csinálnának a tóból. Egy valódi mentőmotorosnak helye van a Balatonon. Mikor a vitorlásversenyeket kísérik, azokra természetesen szükség van, ám nem biztos, hogy az összes többire is.

Az európai tavakon is folyamatosan terjednek az elektromos hajók, véli a szakember. Ausztria kis tavain szintén tilos a robbanómotoros hajók használata, de sok helyen már a sebességet is korlátozzák, például Hollandiában, ahol a csatornákon nyolc-tíz kilométer/órában maximalizálják a sebességet. Éppen ezért ott is kezdenek elterjedni az elektromos hajók, melyek gazdaságosabbak, környezetbarátabbak.

– Nyilván ez egy szűk piac marad, amíg a tengeren a robbanómotoros hajókat lehet használni, és azok képesek sebesen menni, gyorsan tölthetők. Ezek az igények, amelyek az autózásban