Népszavazást kezdeményeztek a révfülöpi kikötő ügyében

Népszavazást kezdeményeztek a révfülöpi kikötő ügyében, amelynek elfogadásáról hétfőn dönt a helyi választási bizottság – értesült a hirbalaton.hu. A kezdeményezés a környezetvédelmi hatósági engedélyt kapott kikötő-építési tervekkel kapcsolatban vet fel kérdéseket.

A január 10. -én benyújtott népszavazási kérdés így hangzik:

„Akarja-e Ön, hogy Révfülöp vízparti központjában, a móló és a futballpálya közötti öblöt az eddigi funkciója helyett teljes területén 133 db vitorláshajó téli-nyári vízen tárolása alkalmas vitorláskikötővé alakítsák át, ehhez a vízbe ív alakú, az ívével a nagymólón is túlnyúló, 180 m hosszúságú, betonoszlopokkal és szádfalakkal megtámasztott, 16 000 köbméter terméskövet tartalmazó kőgátat építsenek, a vízfelületre 600 négyzetméter felületen úszó-pontonokat telepítsenek, a téli vízbefagyás ellen a hajókat szivattyús vízcirkuláló csővezetékekkel vegyék körül, a parton különböző kikötőszolgáló létesítményeket, köztük a Nádas borozó mellé mobil hajókiemelő darut telepítsenek, a füves partot a hajók oda és elszállítására, ki-be emelésére használják, és kizárólag a vitorláskikötőt használóknak 101 db-os autóparkolót létesítsenek?”

Amennyiben a helyi választási bizottság elfogadja a népszavazás kezdeményezést, akkor kezdődhet az aláírás-gyűjtés. Tényleges népszavazás csak akkor lesz belőle, ha a közel 1200 lakosú Révfülöp választásra jogosult polgárainak minimum 25 százaléka egyetért a felvetéssel, aláírva a kérdőíveket.

 

A polgármester szerint hatalmas az igény a kikötőre

A hirbalaton.hu megkeresésére Kondor Géza polgármester elmondta, Révfülöp, mint a neve is tanúsítja, mindig is a vízhez kötődött. A halászat, révészkedés, a két part közti kereskedelem évszázadokon keresztül meghatározta a település életét, jövőjét. A tervezett vitorláskikötő helyén is egykor teher-kikötő állt.

„Nincs a Balaton mellett olyan Révfülöp volumenű település, amely megengedte magának azt a luxust, hogy ne teremtse meg a vitorlázás lehetőségét az adófizető polgárainak” – indokolta a polgármester a kikötő építési terveket. Hozzátette, a beruházásra a település fejlődéséért, a turizmus jobb kiszolgálásáért, az adóbevételek növelésért is szükség van. Nem utolsó szempont az sem, hogy a burjánzó nádast meg lehetne állítani, mielőtt teljesen benövi a település legfrekventáltabb partszakaszát – fogalmazott.

Révfülöp már 2013 augusztusában készíttetett környezetvédelmi hatástanulmányt a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával, amit 2018 szeptemberében a másodfokú környezetvédelmi hatóság jogerősen jóváhagyott kimondva, hogy a tervezett kikötő nem okoz környezeti károsodást. (Az engedélyeztetés elhúzódásában szerepe volt a kikötő-építést ellenzők fellépéseinek, ombudsmanhoz fordulásának is.)

Ezt követően kezdődhetett meg a konkrét tervezési folyamat, és a befektetők, illetve a pályázati lehetőségek keresése, ami hosszú folyamat lesz.

Kondor Géza úgy látja, a kikötőre hatalmas az igény, ugyanakkor az ellenzők valótlan információkkal is kampányoltak és kampányolnak a megvalósítás meghiúsításáért. Köztük akadnak olyanok, akik a korábbi – tavalytól már szabályozott – ingyenes vitorlás-kikötési lehetőségüket féltették – tette hozzá. A polgármester szerint az ellenzőknek sikerült 10-20 évre „megállítani az időt” Révfülöpön, de a jogerős környezetvédelmi engedély új helyzet teremt.

„Azzal egyet tudok érteni, hogy a tervek, engedélyek birtokában a közbeszerzési eljárás megindítása előtt kikérjük ki a lakosság véleményét egy ilyen volumenű fejlesztésnél” – fogalmazott. Ezek a tervek azonban még csak készülnek, így nem lehet részletes tájékoztatást nyújtani, tényleges döntési helyzetbe hozva a lakosságot és a képviselő-testületet – hangsúlyozta.