Németh István Péter: „Nem hátterem, szinte társam a Balaton” (likebalaton.hu)

Irodalmi délutánokat tart, kiállításokat nyit meg, tanulmányokat ír a tó kultúrtörténetéről, számos kötete jelent meg, szebbnél-szebb fotókat készít a Balatonról Németh István Péter. A tapolcai születésű költő Balatonfüreden, Arácson, Vörösberényben, Balatonbogláron, Zánkán is dolgozott már, ám szülővárosában és közelében munkálkodott a legtöbbet. Jelenleg a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársa. 

Tudom, hogy nem minden dunántúli alkotó és gondolkodó egyben balatoni is, de a balatoniak valamennyien dunántúliak. A dunántúli irodalom meg éppolyan élő és érvényes kategória, mint az alföldi vagy az erdélyi – fogalmazott Németh István Péter a likebalaton.hu-nak adott interjújában.  Kifejtette: Várkonyi Nándor hitet tett e fölismerése mellett már az 1940-es években a Nyugat hasábjain. Íróknak, képzőművészeknek olyan univerzum-modell a Balaton vize, földje és ege, hogy semmiféleképpen sem kell úgynevezett nagy motívumokért útra kelni innen.

Divat ma lokális és globális dolgokat emlegetni, s nagyon helyesen, de ha arra gondolok, hogy a tomaji öbölről is lehet ugyanolyan egyetemes látványt és művészi üzenetet festeni, mint az Égei-tengerről, akkor nincs semmi új a Nap alatt – fogalmazott.

Kifejtette: példaképei közé tartozik a csöngei Weöres Sándor, a badacsonyi Egry József, a kufsteini börtönből szabadult Batsányi János (aki éppen Festetics gályájának orrára írt ünneplő verset), vagy a cserszegtomaji novellista, Szabó István, aki a hegyközség zárt társadalmát ábrázolta olyan lélektani hitelességgel, amelyet ma is csak Dosztojevszkijéhez tud mérni.

Németh István Péter elárulta: legutóbb Balatongyöröknél pillantott a tóra, körülbelül abból a nézőpontból, ahonnan Takáts Gyulának a fonyódi kúpokra volt kilátása. A túlparti vulkántufákat a Csobánccal szivárvány kötötte össze, s a színes kupola éppen a Badacsony felett ívelt. Mit mondjak, hátha egyszer verset is tudok írni erről a bennem elmentődött képről! Nincsen erre szó, nincsen készen kapott fogalom. Viszont, ha versbe kerülhetne, akkor nem hiszem, hogy sok fontos dolgot hallgatnék el mellette – fogalmazott.

Kedvenc balatoni helyszíneivel kapcsolatban elmondta, hogy az út hosszú: balatonfüredi fasortól a révfülöpi mólón át a badacsonyi Egry-házig, onnan pedig a szigligeti strandtól a Szépkilátón át a keszthelyi ligetig. De a déli parton is ismerősek a fürdőhelyek Fonyód és Boglár közt, a lellei és a földvári móló és Siófok öregedő platánjai. Nagyon szépek a szeptemberi utak Lesence-völgyön át, amikor a busz Rezi vára és a szántói sztúpa közt Keszthely felé fordul.

A teljes interjú a likebalaton.hu oldalon olvasható.