Balaton algásodásáról is szó volt a legutóbbi kormányülésen. Ezután a kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely arról tájékoztatott, hogy az algásodás jelenleg nem jelent közvetlen veszélyt a fürdőzőkre. A vízügyi hatóságok folyamatosan figyelik a helyzetet, bár az algák elleni védekezés technikailag nehéz.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint sem jelent veszélyt és jelenleg nem súlyos a Balaton algásodásának mértéke. Takács Péter az InfoRádiónak elmondta azt is, hogy az intézet egy új jelentést is publikált a Balaton klorofill-koncentrációjáról, amiből kiderült, hogy a fürdőzők nincsenek veszélyben a néhány tíz mikrogrammos jelenlét miatt.
Ami viszont a kutatók számára nagyon érdekes, hogy nagyon sokáig volt egy nyugat-kelet irányú úgynevezett trofikus gradiens a tóban. Nyugaton, a Keszthelyi-medencében mindig magasabb volt a tó termőképessége, és ez a klorofill-értékekben, vagyis a színanyag mennyiségében is megmutatkozott. Ahogy haladunk Siófok felé, egyre inkább csökkent a tó a termőképessége – magyarázta a helyzet kialakulását a szakember, hozzátéve: úgy tűnik, hogy ez a gradiens kezd eltűnni az utóbbi években.
„A mostani adataink szerint nincs olyan túl nagy különbség a tó keleti és a nyugati medencéje között. Ez azt jelenti, hogy a keleti részben talán egy picivel magasabb a klorofill-koncentráció, de ez sem kiugróan magas. Csak éppen a gradiens tűnt el, vagy mintha már kezdene megszűnni, és ez kutatói szempontból nagyon érdekes dolog” –
mondta a tudományos főmunkatárs. A kutatók egyelőre azon tanakodnak, hogy vajon ez minek tudható be.
Néhány hónapja jelentek meg olyan hírek a Balatonról, amelyek arról szóltak, hogy változik a tó sóösszetétele. Az oldott anyagok az utóbbi néhány évben felszaporodtak, mert egyre kevesebb a csapadék. Mindemellett melegszik a víz is, a tó átlaghőmérséklete az utóbbi években egyre gyorsabban emelkedik – hívta fel a figyelmet Takács Péter, megjegyezve: a felgyorsult klímaváltozás a tó élővilágára is hatással van.
***
A kánikula ellenére alacsony az algabiomassza a Balatonban – közölte a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a közösségi oldalán pár napja a június utolsó napján mért mérési eredmények alapján.
Mint írták:
Annak ellenére, hogy a víz hőmérséklete már tóközépen is meghaladja a 25-26 °C-ot, az algabiomassza (9-12 µg/L) június végén csak kismértékben növekedett a június közepén mért értékekhez (8-10 µg/L) képest. A mért a-klorofill koncentrációk jelentősen alacsonyabbak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 µg/l-es határértékénél.- Az egész tó szinte egységes képet mutat, úgy, mint az elmúlt fél évben, továbbra sem figyelhető meg a korábbról jól ismert nyugat-kelet irányú csökkenő algabiomassza grádiens a tó hossztengelyében (1. ábra). Ugyanakkor – mivel a tó keleti a korábbi évekhez képest algában gazdagabbak lettek – a tiszta vizű Siófoki-medencében felfigyelhetünk a víz (algákból eredő) zöld színére.
Távérzékeléses módszerrel nyomon követve az algabiomassza mennyiségi változásait és eloszlását, szintén megfigyelhetjük, hogy a tó nyugati területein az algabiomassza alig haladja meg a középső és keleti területeken észlelteket (2. ábra).
A műholdas alga-távérzékelés alkalmazásával lehetőség nyílik arra is, hogy térben részletesen feltérképezzük az algabiomassza eloszlásának mintázatait a tó teljes felületén. Rendszeres alkalmazásával nemcsak az egyes területek közötti különbségeket, hanem az időbeli változásokat is nyomon követhetjük, időben észlelve az esetleges változásokat.
A kánikula ugyanakkor az algaösszetételben érzékelteti hatását: a kora-nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok visszaszorultak és helyettük a késő nyárra jellemző fonalas nitrogénkötő cianobaktérium fajok és a fecskemoszatok kerültek előtérbe.
(Forrás: BLKI/Facebook)