Nem lesz Veszprém–balatoni vasútvonal (Magyar Idők)

Fel kellene mérni az egykori nyomvonalat, és össze kellene fogniuk a településeknek a Veszprém–balatoni vasútvonal, illetve vasúti forgalom visszaállítása érdekében – hangzott el nemrég egy Balatonalmádiban tartott közlekedési fórumon.  A Magyar Idők újságírója, Gulyás J. Attila annak járt utána, hogy van-e esély a megszüntetett vonalszakasz újraélesztésére.

Úgy tűnik, egyelőre biztosan álom marad Veszprém és Almádi között a vasúti közlekedés újraindítása. – A veszprém–balatoni vonal kiépítésének öt­lete 1890-ben merült fel, ám a megvalósítás előkészítése és a kisajátítások után csak 1907-ben kezdődött meg az építkezés, az első szerelvény pedig rá egy évre indulhatott el a 22 kilométeres szakaszon.

A gőzvontatású vasút hatvan évig működött, gazdasági okokra hivatkozva az 1968-as gazdasági reform közlekedéspolitikai koncepciója szüntette meg – emlékeztetett a közlekedéstörténeti előzményekre egy, a balatonalmádi Pannonia Kulturális Központban tartott rendezvényen Nehéz György, a MÁV-Start egykori dolgozója, több vasút­történeti kiállítás kurátora.

A szakember szerint az eredeti útvonalon nem épülhet újra a pálya, mert annak egyes szakaszain időközben lakóházak épültek, és arról is beszélt: eldöntendő alapkérdés, hogy normál vagy keskeny nyomtávú vonal létesüljön, illetve, hogy azon új építésű, a MÁV vagy külföldi társaság által leszállított járművek, illetve tram-trainek (vasút­villamosok) közlekedjenek.

– A Veszprém–Balatonalmádi vasút­vonal az 1970-es évek elején főként azért szűnt meg, mert a kor gőzvontatású szerelvényei nehezen tudtak megbirkózni a terepviszonyokkal, így a menet­idő hosszú, az utasforgalom pedig – a nyári hónapok kivételével – alacsony volt. A nyomvonal jelentős részeire időközben városi közutak és épületek kerültek Veszprém és Almádi belterületén is.

Két szakaszon a vasút alépítményeinek felhasználásával kerékpárút épült, másutt nemcsak a síneket, hanem a szükséges műtárgyakat (például a 71-es főút fölötti felüljárót) is elbontották. A forgalom újra­indítására a pálya felszámolása miatt nincs esély. Egy új nyomvonalon megvalósuló fejlesztés a kifejezetten nehéz terepviszonyok miatt rendkívül költséges lenne – áll Arzt Gergelynek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjének lapunknak küldött tájékoztatójában.

A balatonkenese–balatonfüredi partszakasz települései és a veszp­rémi megyeszékhely között jelenleg naponta harminc-negyven közvetlen autóbuszos járatpár közlekedik. Az útvonalak közül a balatonfüredi és a balatonalmádi tengelyek a legjelentősebbek, amelyeken akár irányonként hatvan indulás jelent sűrű kínálatot a téli időszakban is.

Villamossal a magyar tengerhez?

A balatoni villamos gondolata nem új, legutóbb az 1970-es évek közepén merült fel egy Keszthely és Hévíz között közlekedő, turisztikai attrakciónak számító villamosjárat indí­tása. A tervet a Balaton-fejlesz­tési Tanácsban vetette fel egy szakember, annak reményében, hogy az üdülőrégió átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójának része lehetne egy egész éven át és akár a nap 24 órájában közlekedő múzeumkocsi-szerelvényekből álló villamosjárat. Csakhogy az utasforgalmi becslések nem támasztották alá a terveket, és már a másfél-kétmilliárdos pályaberuházásokat sem lett volna miből finanszírozni. Azóta sem közlekedik villamos a Balaton fővárosa és a gyógyüdülőhely között.