Nem lépett az állam a balatoni viharjelzés érdekében, társasház épülhet a siófoki obszervatórium mellett (hvg.hu)

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke is megszólalt a beruházás ellen, a Somogy Megyei Kormányhivatal mégis hozzájárult ahhoz, hogy 5 emeletes, 8 lakásos társasház épüljön Siófokon a parton. Civilek és szakmai szervezetek a viharjelzés pontosságát féltik, a beruházó viszont ragaszkodik a telekhez – írja a légifelvételt, és videót is közlő hvg.hu.

 

A balatoni viharjelző szolgálatnak több tucatnyi állomása van a tónál. A legnagyobb, a központi Siófokon, ez az Országos Meteorológiai Szolgálat vihar-előrejelző obszervatóriuma. Az állomás még 1956-ban épült a siófoki félsziget északnyugati csücskére, innen ugyanis kitűnő a rálátás a tóra. Itt a nap 24 órájában végeznek meteorológiai és hidrológiai megfigyeléseket, az obszervatórium része a Meteorológiai Világszervezet nemzetközi mérőhálózatának.

(Fotó: Csányi Nikolett/hvg.hu)

Az épület mellett, közvetlenül a parton húzódik egy 20 méter széles, 60 méter hosszú telek. Területre nem nagy, de annál értékesebb. Ami a tulajdonosait illeti, akadt belőlük bőven: kezdetben a magyar államé volt, majd a Molhoz került, aztán a budapesti Libra Kft. következett, majd a Balatoni Hajózási Zrt., a zalaegerszegi Előny Kft., végül ifj. Vidák László vette meg 2004-ben. Ő az a vállalkozó, aki ismét behozta a köztudatba a Tisza Cipőt és megnyitotta Budapesten a Menza éttermet. Siófokon azt tervezte, hogy családi házat épít a megvett telekre, csakhogy erre nem kapott engedélyt. A tervezett építkezés körül akkora vita lett a városban, hogy az ügy még a kaposvári járásbíróságot és a Kúriát is megjárta.

Később ifj. Vidák mellett a telek tulajdonosa lett még Molnár György, a Molnárbeton és az Azúr Szórakoztatóközpont Zrt. tulajdonosa, illetve Kolarics Gergely, aki ügyvezető az utóbbi cégnél. Az Azúr Kft. megjelenése azért nagyon fontos, mert ez a vállalkozás készített egy újabb tervet a telekre, ezúttal nem családi házról, hanem ötszintes, 8 lakásos társasházról, amelyre viszont sikerült érvényes építési engedélyt szerezni. Annak ellenére kapta meg a hatóság jóváhagyását a beruházás, hogy korábban a város polgármestere, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Balatoni Fejlesztési Tanács és civilek is tiltakoztak a beépítés ellen.

 

Ha az állam a gazda

Uszadék a parton, kopott padok, valaha szebb napokat látott játszótér – ez a látvány fogad Siófokon, ahol egyébként minden aranyáron van. Csak fürdőzőből nincs egyelőre elég. Ahhoz, hogy megtaláljuk az obszervatórium melletti telket, egy háromcsillagos szállodán kell keresztül kéredzkedni. Építkezésre mindössze annyi utal, hogy kerítéssel vették körbe, és lelakatolták a területet, egyébként derékig ér a gaz.

„Én szeretnék ide építkezni” – jelenti ki azonnal a parton a beruházó, Molnár György, aki úgy mutatkozik be mint „balatoni ember, aki 30 éve vitorlázik, neki sem mindegy, hogy pontos-e az előrejelzés vagy sem”. Azt mondja, három éve küzd az építési engedélyért, fontos számára, hogy minden törvényesen menjen, az OMSZ pedig megfelelő körülmények között dolgozhasson tovább.

(Fotó: Csányi Nikolett/hvg.hu)

 

„Ez a ház, amit ide terveztünk, nulla energiakibocsátású, csak zöldenergiát használunk benne, és átterveztük, hogy ne zavarjuk a meteorológiai szolgálatot” – magyarázza. „Kifejezetten az OMSZ szempontjait figyelembe véve lesz lépcsőzetes az épület” – hangsúlyozza, majd azzal folytatja, hogy a meteorológiai szolgálatnak felajánlották, a tetőre műszereket tehetnek és azok finanszírozásában is részt vesznek. Ígérik, a partszakaszt a meteorológiai szolgálat mérésekre továbbra is ingyen használhatja. Mindezekre írásban is tettek ajánlatot, amit elküldtek az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójának, de Radics Kornéliától választ még nem kaptak. Eddig mindössze annyi történt, hogy az 1200 négyzetméteres területből 77 négyzetmétert az obszervatórium tulajdonosának, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek adtak, biztosítva a viharjelző további működését.

 

Tiltakozáshullám

Az Országos Meteorológiai Szolgálat még 2013-ban – az építési engedély kiadásakor – fogalmazott meg egy panaszos beadványt, ebben úgy érveltek, hogy ha a telket délnyugat-nyugati irányból is beépítik, lehetetlen lesz a második leggyakoribb uralkodó áramlási irányból jövő hatásokat, azaz a hőmérsékletet, a légnyomást pontosan mérni, és ugyanez lesz a helyzet a széliránnyal, a szélerősséggel és a széllökésekkel is. Vagyis a viharjelzés biztonsága kerülne veszélybe. Márpedig az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt egyre pontosabb mérési adatok kellenek a Balatonnál.

Kerestük az OMSZ-t, szerettük volna megtudni, hogy

  • elfogadják-e az építtető ajánlatát,
  • ebben a formában is veszélyezteti-e a telek beépítése a balatoni viharjelzést.

A szolgálat nem akart nyilatkozni.

 

A parlamentben is téma volt

Aszódi Attila, aki korábban a paksi bővítésért felelős államtitkárként dolgozott, blogbejegyzést írt a témában. A pillangóhatást említve úgy fogalmazott, hogy ha beépítik a siófoki meteorológiai obszervatórium szomszédságát, megváltoztatva azzal az ott jellemző levegőáramlási viszonyokat, több olyan eset lesz, amikor feleslegesen küldik ki a strandolókat a vízből, mert az előre jelzett vihar valójában nem fog megérkezni a partra, ugyanakkor több olyan eset is lesz, amikor a vihar hamarabb csap le, mint ahogy azt az előrejelzés mutatta.

A siófoki viharjelző állomás melletti építkezés téma volt legutóbb a parlamentben is. A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita azt a kérdést intézte a kormányhoz: mi a fontosabb, „az emberélet, a viharjelzések pontossága vagy ennek a teleknek a beépítése, haveroknak való átjátszása?”. Válaszában Orbán Balázs államtitkár azzal érvelt, az ügy szakmai és nem politikai kérdés, a területen életre, egészségre veszélyes terv nem valósulhatott meg eddig sem, és ezután sem fog.

 

Mit tehet a város, és mit tehet a kormány?

A polgármestert, Lengyel Róbertet kerestük, de nem reagált rá. Korábban a Siófoki Híreknek azt mondta, a város az elmúlt években többször is próbálta megakadályozni az építkezést, amihez végül mégis hozzá kellett járulnia, mert bizonyos építésjogi, településképi szempontból megfelelt az eljárásoknak.

De szerinte ez nem jelenti azt, hogy támogatja is a beruházást. Hozzátette, nem gondolja, hogy a 21. században bárhol a világon megengednék, hogy egy meteorológiai obszervatórium közvetlen szomszédságába és közelébe magas épületet építsenek. Szerinte a viharjelzés közügy, állami érdek.

A város sokáig reménykedett abban, hogy az obszervatórium ügyében az állam beavatkozik a balatoni turizmus és az emberek biztonsága érdekében. A megoldás az lett volna, ha az állam kisajátítja a területet. Ehelyett mindössze annyira futotta, hogy Siófok elrendelte a változtatási tilalmat. Ez azonban időközben lejárt, és senki nem tett semmit.

 

(Fotó: hvg.hu)

 

2017-ben Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is megszólalt az ügyben, levelet írt az akkor még kancelláriaminiszter, Lázár Jánosnak, hogy az állam akadályozza meg az építkezést. 2019-ben született egy kormányrendelet, amely kimondja, hogy a meteorológiai obszervatórium magas légköri szondával, időjárási radarral vagy szélradarral rendelkező létesítményének 60 méter sugarú környezetében új építmény nem helyezhető el.

Ez a tiltás azonban erre a területre nem vonatkozik, mert az építési engedélyt már korábban kiadták.

A beruházás ellen felszólalt Bóka István, Balatonfüred polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke is. Azzal érvelt, hogy az obszervatórium érdekei fontosabbak mindenfajta építkezésnél, hiszen a viharjelzés pontosságáról, emberéletekről van szó.

Legutóbb a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség és egy civil szervezet, a Nők a Balatonért Egyesület kérte az államtól, lépjen közbe. Előbbi az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz fordult, ahonnan érkezett ugyan válasz, de a szövetség soros elnöke, Balatonfenyves polgármestere, Lombár Gábor szerint „megmosolyogtató”. Az elnök a hvg.hu-nak azt mondja, levelét figyelemfelkeltésnek szánta, és továbbra sem tett le arról, hogy ráirányítsa a figyelmet arra: a balatoni jelzőrendszerért sokan, sokat dolgoztak, meg kell becsülni. A Balaton nemzeti kincs, a viharjelzés biztonsága állami érdek.

„Aki itt a legtöbbet teheti, a magyar állam” – hangsúlyozza, miközben mutatja, meddig a BAHART-é a terület, és honnan már az OMSZ-é. Megoldásként elképzelhetőnek tartaná, hogy az államhoz kerüljön a telek, akár úgy, hogy megveszi a vállalkozótól, akár, hogy egy másik, de hasonló adottságokkal bíró területet ad cserébe.

A Nők a Balatonért Egyesület képviseletében Hajósy Adrienne az agrárminiszternek fogalmazott levelet, kifogásolva a társasház hatósági engedélyezési eljárását, mert a meteorológiai és vízügyi szakterületek álláspontjára nem voltak tekintettel. Válaszában Orbán Hunor, főosztályvezető azt írta, „a minisztérium, mint elsősorban jogalkotásért felelős szerv, nem rendelkezik feladat- és hatáskörrel egyedi eljárásokban felmerült jogkérdések eldöntése, illetve az ezzel kapcsolatos jogi véleményadás terén”. Hajósy Adrienne, geofizikus a hvg.hu-nak azt mondja, nem hagyják annyiban, az ombudsmantól kérnek majd segítséget.

Ez a tudomány és a pénz csatája, amiben ha a pénz nyer, nagy baj van, azt nem lehet annyiban hagyni

– hangsúlyozza az egyesület vezetője.

 

Állóháború

„Mindenki támad minket, de egyedül mi készítettünk szakvéleményeket” – érvel a tulajdonos. Az egyiket a VITUKI adta ki, és arra jutott, hogy „a mérőeszközök és műszerek helyén nincs kimutatható különbség az áramlási jellemzők alakulásában, így a felépítendő épület nincs érdemi hatással a telepített, illetve telepítendő mérőeszközök és műszerek működési biztonságára és mérési eredményeire”. Lényegében ugyanezt fogalmazta meg szakértői véleményében a Környezet Műszertechnika Kft. is.

Az építési engedély indoklását a Hírbalaton szerezte meg, ebben benne van, hogy a helyszíni szemlén az Országos Meteorológiai Szolgálat jogi képviselője és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság képviselője által elhangzottak a tervezett épület építésének vonatkozásában nem vizsgálhatók, mivel azok feltételezéseken alapulnak, így állításukat a jelen eljárásban az építésügyi hatóság nem veheti figyelembe.

A Somogy Megyei Kormányhivatal építési engedélye ellen fellebbezni nem lehet, bírósági felülvizsgálatot lehet kérni. Egyelőre nem tudni arról, hogy ezt eddig bárki is kezdeményezte volna.

Ami a beruházást illeti, a munkát akár már most el lehet kezdeni, az építtető azonban lehetőség szerint konszenzusra törekszik. Azt azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy noha övék a terület, azon ne változzon semmi. A telekhez ragaszkodnak, mert mint mondta, „ez a Balaton legszebb telke, ilyen tájolás máshol nincs” – írja a hvg.hu.