Fonyód: negyedszázada működik egy főorvos otthonában a Feng Shui Galéria (Balatoni Futár)

Miért létesít egy, a szakmájában jelentős presztízzsel bíró kardiológus főorvos kiállítóhelyet az otthonában – erről szól a Balatoni Futár legújabb számában megjelenő írás annak apropóján, hogy 25. éve működik a Dr. Fauszt Terézia és férje, Schultz Ferenc által Fonyódon létrehozott Feng Shui Galéria, kulturális programokkal növelve a dél-balatoni település vonzerejét.

 

 A Balatoni Futárban megjelenő cikk:

Ha a két és fél évtizedes fonyódi Feng Shui Galéria létesítését, működését, küldetését filmen kívánnánk megörökíteni, meglehetősen könnyű dolga lenne a forgatókönyvírónak. A tényeket és eseményeket dokumentációk sora rögzíti, s a bőség kosarából főként a szelektálás kényszere okozna gondot. Ha azonban a rendező megelégedne a rendelkezésére álló fotók, interjúk, szalagok és kazetták hangulatot, témát megörökítő felvillanásaival, talán briliáns produkciót is letehetne a vágóasztalra. Az viszont bizonyos, hogy a lényeg, az inspiráció – miért kíván egy, a szakmájában jelentős presztízzsel bíró kardiológus főorvos kiállítóhelyet létesíteni – bemutatásának elmaradása nem tehetné tökéletessé a művet.

Fauszt Terézia életrajzából ezért érdemes egy rövid fejezetet – vagy néhány évet – részletesebben is kibontani. Azt az idillikus időszakot, amikor Babarc, a Mohácstól néhány kilométerre fekvő baranyai kis település jelentette a család számára az idillikus környezetet. Az ötvenes évek korántsem kedvező légkörében megmaradtak az egymásra figyelő kapcsolatok, s ebben a miliőben az is természetesnek tűnt, hogy a szomszéd, az iskola igazgatója egyben az egyház kántora is volt – ezt a státuszt később Fauszt Terézia édesapja örökölte. A zene, az orgona és zongora mindennapi élvezete, később gyakorlása évtizedekre meghatározta a művészetekhez való affinitását, melyet tovább mélyített a közelben élő, alkotó festőművész szakavatott bevezetése a képzőművészet világába.

Babarc meghatározó a közösséghez való viszonyulásomban is. Udvarunkon tavasztól őszig egy hatalmas diófa oltalmában minden vasárnap teadélutánokat rendeztünk, ahol piknik alapon történt a vendéglátás, s ahol a falu apraja-nagyja összegyűlt, édesapám tangóharmonika zenéjére pedig rendszeresen táncra is perdült. A gimnáziumi, kollégiumi évek vetettek véget ennek a varázslatos évtizednek, de a muzsika szeretete, a zongora a mai napig velem maradt. A középiskola kamarazenekarában játszottam, kórust kísértem – bizonyára ennek az elkötelezettségnek, az otthoni felkészüléseimnek köszönhető, hogy idősebbik lányom zeneművészeti főiskolát végzett, s tanárként is a fekete-fehér billentyűk varázslatos világába kívánja bevezetni tanítványait.

S ha maradunk a pontos, hiteles forgatókönyv variáció mellett, abban azt is rögzíteni kell, hogy huszonöt évvel ezelőtt Fauszt Terézia és Schultz Ferenc házasságával új dimenzióba lépett a főorvos asszony művészetpártoló tevékenysége. A férj aktivitásának is köszönhetően – mindössze egy hónapos előkészítés után – a fonyódi Szent István utcai házuk új funkcióval bővült. Az épület alsó szintjén tizenöt alkotó: festők, keramikusok, textilesek részvételével debütált a galéria. A kuriózumot jól érzékelteti, hogy már az első tárlat megnyitóján közel kétszáz látogató honorálta személyes jelenlétével a művészeteknek, a művészeknek szentelt gesztust.

A nagyfokú érdeklődés nem csak megerősítést jelentett számunkra: azt is, hogy bővítsük a repertoárt, s a falon lógó, tárlókban megtekinthető alkotások mellett helyet kapjon a szép szó, a líra, az epika, a kortárs irodalom, a zene is. A műfaji változatosság gyorsan kiérlelődött, s ebben helyet kapott több tudományág, az egészségügy, az alternatív gyógyítási módok is. E „nyitásnak” köszönhető, hogy körünkben köszönthettük többek között Papp Lajos szívsebészt, a legendás kertészmérnököt, Bálint gazdát, Csernus Imrét, Vitray Tamást, Szilágyi Jánost, Endrei Juditot, Garamvölgyi Lászlót vagy Győrfi Pált. A közönségtalálkozók mellett prioritást élvezett a fiatal tehetségek felkarolása – Kemény Zsombor fellépése ezek közül a produkciók közül is kiemelkedett. Rangos, Európa-hírű pianistákat, zeneakadémiai professzorokat, ünnepelt sztárokat is vendégül láthattunk: Baranyay László és Fellegi Ádám Liszt-díjasok, Ludmány János, Haiser Adrienn, Kárászy Szilvia csak néhány név közülük. Dominánsnak tűnhetnek a könnyűzenei szereplők is, hiszen Csepregi Éva, Eszményi Viktória, Heilig Gábor, Zalatnay Sarolta, Kóbor János és Benkő László az Omegából, Somló Tamás, Keresztes Ildikó, Bódy Magdi, Bornai Tibor, Laár András, Solymos Tóni, Kiss Ramóna, Tihanyi-Tóth Csaba, Bogdán Rita, Charlie, Karda Beáta, Soma joggal nyerte el a publikum szimpátiáját. Számos színész is csatlakozott a rangos névsorhoz, így például Csuja Imre, Pécsi Ildikó, Bodrogi Gyula, Venczel Vera, Für Anikó, Csonka András, Pintér Tibor, Dunai Tamás, Sas József, Détár Enikő, Rékasi Károly, Nemcsák Károly, Stohl András, Koltai Róbert. Farkas Sándor hegedűestje, Illényi Katica, Zádori Éva hegedűművészek koncertje, Keszthelyi Koschler Mária énekművész, Geleta Viktor operaénekes és a Marcali három tenor ugyancsak emlékezetes produkcióval ajándékozta meg vendégeinket. Fontos személyiségek voltak moderátoraink – R. Kárpáti Péter, Kánya Kata, Nagy Katalin, Szabó Gábor -, akik felkészülten, nagy empátiával vezették le a beszélgetéseket.

Fauszt Terézia életében, életmódjában jelentős változást egy ajándék kötet hozott. Kathryn Collins, a feng shui egyik legismertebb személyisége könyvében így fogalmazott: „nincs az a csúf kis odú, melyből ne lehetne tündérpalotát varázsolni, s nincs az az órási tér, melyet ne lehetne elrontani, rideg, kaszárnya hangulatot teremteni”.

Collins útmutatásai befogadásra találtak Fonyódon, s napjainkban már e szemlélet egyik hazai hírnöke és oktatója a fonyódi Feng Shui Galéria tulajdonosa, Fauszt Terézia. Környezete, lakóhelyének önkormányzata nagyra tartja és támogatja a galéria és a főorvos asszony tevékenységét: a Fonyód díszpolgára és a Fonyód polgáraiért kitüntetések birtokosa, de az országos elismerések sem maradnak el. A „Pro natura et vita”  és a „Természetgyógyászatért” mellett tulajdonosa a Batthyány-Stratmann-díjnak is. A negyedszázada funkcionáló, térítés nélkül látogatható galéria tulajdonosának több évtizede megfogalmazott mecénási ars poeticaja nem változott: a művészet a harmóniateremtés egyik fontos lehetősége. Út ahhoz, hogy békét, harmóniát teremtsünk magunkban és környezetünkben – írja Süli Ferenc a Balatoni Futár szeptemberi számában megjelenő cikkében.