Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím jó lehetőséget adott Veszprém és a térség újrapozícionálására – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Veszprémben, a tavaly végrehajtott program tapasztalatairól és a régió előtt álló lehetőségekről szóló nemzetközi konferencián.
Veszprém, 2024. szeptember 12. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (jobb2) beszél, mellette Can Togay János, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. művészeti és kreatív főtanácsadója, Hoppál Péter, a Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Winkler Nóra moderátor (bal-jobb) a Ragyogj tovább, Veszprém-Balaton! című nemzetközi konferencián tartott pódiumbeszélgetésen Veszprémben 2024. szeptember 12-én. MTI/Vasvári Tamás
Navracsics Tibor azt mondta: Veszprém történelmi szerepéből, földrajzi fekvéséből, karakteréből adódóan sokkal többre hivatott, mint amilyen szerepet eddig betöltött.
A térség természeti adottságait nézve legalább annyira szép, kulturális és történelmi hagyományai alapján pedig legalább annyira izgalmas, mint más felkapottabb turisztikai régiók Nyugat-Európában, ahová tömegesen járnak kikapcsolódni Magyarországról is – tette hozzá.
A tárcavezető az újrapozícionálás egyik stratégiai elemeként beszélt arról, hogy a térség vezető szerepére hivatott Veszprém legalább ugyanannyira bakonyi mint balatoni, és arról is, hogy a Balaton környékére nemcsak üdülőhelyként kell tekinteni, hanem egy olyan helyként kell kezelni, ahol emberek a hétköznapi életüket élik.
Az EKF-programban cél volt a közösségek megerősítése, valamint az, hogy az európai kultúrában a speciálisan magyar, míg a magyar kultúrában az európai vonatkozásokat mutassák meg
– idézte fel.
Megjegyezte: törekedtek arra is, hogy az infrastrukturális beruházásoknak sokkal kisebb szerepük legyen, mint több más kulturális fővárosi projektben, és az épületek megújítására koncentráljanak inkább.
Az egyik legfontosabb szempont pedig a fenntarthatóság volt – emelte ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: az EKF-program 116 település összefogásával a társfinanszírozási rendszernek köszönhetően úgy jött létre, hogy nem voltak „potyautasai”, mindenki anyagilag is hozzájárult a sikerhez.
A térség jövőjéről szólva a tárcavezető a kreatív régióvá válásról beszélt, amely egy olyan terület, ahol a gazdaságszerkezetben a kreatív ipar domináns vagy jelentős szerepet játszik.
A kreatív régió kialakításának kihívásai közt említette az infrastrukturális összeköttetések nehézségeit, és jelezte: a Balaton körbevonatozhatóságának például elképesztő turisztikai vonzereje lenne.
Mint mondta, a Zirc, Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred tengely már most is gyakorlatilag egy térségként működik, és egy bővebb körben, nagyjából Tapolcáig hagyományosan erős Veszprém vonzereje.
Veszprém, 2024. szeptember 12. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadást tart a Ragyogj tovább, Veszprém-Balaton! című nemzetközi konferencián Veszprémben 2024. szeptember 12-én. MTI/Vasvári Tamás
Ajka, Sümeg, Keszthely vagy a Balaton déli partja már lazábban kötődik, ezen a regionális összetartás erősítésével lehetne javítani – vázolta.
Navracsics Tibor szerint a legfontosabb az, hogy a települések vezetői a jövőben is hajlandóak legyenek együttműködni, valamint a képviselő-testületek, civil szervezetek és a polgárok is lássanak fantáziát az együttműködésben, és ezért mindenki vállaljon áldozatokat.
A Ragyogj tovább, Veszprém-Balaton! Európa kulturális-kreatív régiója: egy évad tanulságai, egy régió jövője című nemzetközi konferenciát Veszprémben az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központban szerdán és csütörtökön magyar és külföldi szakemberek részvételével, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és kulturális kísérőprogramokkal rendezték meg.