Nagyszabású európai uniós fejlesztés a Balaton ivóvíz-ellátásának korszerűsítéséért

3,2 milliárd forint összegű uniós támogatási szerződést írt alá 2022. március végén a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., így megkezdődhet a dunántúli vízellátás nagyszabású fejlesztésének előkészítése. A jelenleg a tervezési szakaszba lépő beruházásnak köszönhetően a következő évtizedben bővül a meglévő ivóvízbázisokon lévő víztermelő létesítmények száma Zala, Somogy és Veszprém megyében. Ezzel nemcsak a Balaton felszíni vizeit tehermentesítik, de hamarosan lehetőség nyílik a meglévő karsztvízbázisok jobb kihasználására, és a Mura folyó is szerepet kap a vízellátásban.

 

 A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. felelős vállalatként évek óta kiemelt ügyként kezeli a balatoni regionális infrastruktúra fejlesztésének kérdéseit, valamint elkötelezett a jövőbe mutató, a fenntartható vízgazdálkodást szem előtt tartó és a klímaváltozás káros hatásait mérséklő beruházások mellett. Ezt a víziót szolgálja az az ivóvízellátás átfogó infrastrukturális fejlesztését célzó beruházás, amelynek első lépéseként a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. nemrégiben mintegy 3,2 milliárd forint értékű, európai uniós támogatásból megvalósuló támogatási szerződést írt alá. A most induló fejlesztést a kormány már 2021 decemberében kiemelt projektté nyilvánította, a fejlesztésnek a jelenlegi szerződés értelmében a tervezése indul el, az évtized végéig pedig – amennyiben a kivitelezéshez szükséges források is rendelkezésre állnak – a teljes balatoni térség ivóvízellátása megújulhat.

A Balaton-régió ivóvízellátása jelenleg nagyobb részben a tó vizét tisztító felszíni vízművekre, kisebb részben a bakonyi karsztvízbázisra és a helyi kisvízművekre épül. A Balaton vize rendkívül sérülékeny vízforrás, magas a szervesanyag-tartalma és a pH-értéke, és a víz tisztításához a fertőtlenítőszerek folyamatos használatára van szükség, míg a karsztvizekből vegyszer alkalmazása nélkül, olcsón állítható elő kiváló minőségű ivóvíz. Rendkívül magas továbbá a Balaton vizét tisztító felszíni vízművek üzemeltetési költsége is. A felszíni és a helyi kis vízművek elöregedtek, jelenleg környezetterhelő módon működnek, és a térség vízvezeték-hálózatával együtt szinte teljes felújításra szorulnak.

Az évtized végéig megvalósuló beruházás keretében fejlesztik a nyirádi karsztvízbázisra települt víztermelő létesítményeket, és új vízforrásként kerül sor a Mura folyó vízellátásba való bekapcsolására is. A Mura mint vízbázis számos előnnyel rendelkezik: vízminősége jó, nincs állandó szennyezője, és a folyó jelentős szabad vízhozammal rendelkezik. A fejlesztéssel a folyó bekapcsolható a Balaton déli partján lévő települések vízellátásába, valamint a zalai és a somogyi termőterületek öntözésébe, így a mezőgazdasági területeken mintegy 25.000 hektáron lehetne csökkenteni a klímaváltozással összhangban fellépő aszályok negatív hatásait.

A beruházásnak köszönhetően a teljes régió ivóvíz-ellátottsága javul, ugyanakkor a rendszer digitalizációjában is hatalmas előrelépés történik. Az újonnan épülő létesítményeket a terve szerint a meglévőkkel együtt egységes, IOT-alapú rendszerben működtetik majd, vagyis távolról is irányíthatóvá és optimalizálhatóvá válnak, valamint a megújulóenergia-termelő rendszerekkel is együttműködhetnek.

 

Háttér:  A fejlesztés 181 település 320.000 állandó lakosát, továbbá a főszezonban a tóhoz látogató közel egymillió embert érinti. A beruházás jelenleg a tervezési szakaszba lép, a teljes körű műszaki előkészítési és tervezési feladatok elvégzésére „A Balaton és térsége ivóvízellátásának modernizációjához kapcsolódó előkészítés” a KEHOP 2.1.3-projekt keretében kerül sor a következő években. Maga a kivitelezés legkorábban 2024-ben indulhat, és az évtized végére fejeződhet be.